A nem hivatalos mivoltukban való megjelenés mindig kényelmes kifogásával a japán politikusok rossz helyre látogattak egy kényes időpontban.
A Tokió központjában fekvő Jaszukuni egy sintó szentély, amely a második világháború végéig a Japán Birodalom szolgálatában elesett két és fél millió férfinek, nőnek és gyermeknek állít emléket. Közöttük szerepel a második világháború 14 hírhedt háborús bűnöse is, amely az itt tett látogatásokat – hivatalosak vagy sem – kényessé és ellentmondásossá teszi.
A szomszédos országok számára, mint Kína és Dél-Korea számára a szentély Japán múltbéli militarizmusának szimbóluma, egy hely, amely a japán megszállók által elkövetett atrocitásokat idézi fel.
A sötét időszak lezárultát jelző napon tett látogatásukkal néhány felelőtlen japán politikus sót hint a japán agressziót elszenvedettek sebeire, és a provokatív lépés tovább feszíti a húrt a már egyébként is megromlott kapcsolatokban Japán és szomszédjai között.
A szentélylátogatások körüli ellentmondásosság kritikus pontja Japán hozzáállása háborús múltjához, amely hosszú ideje zavarja szomszédait.
A látogatások, jobboldali japán politikusok egy sor közelmúltbeli provokációjával együtt világos jelét adják annak, hogy Japán képtelen mélyen szembenézni múltbeli agresszióival, és ez aláássa a háború utáni megbékélést.
Veszélyes tendenciáknak lehettünk tanúi Abe Sinzó miniszterelnök decemberi hivatalba lépése óta. A japán vezetés a jobboldali konzervatívokhoz húz, és megpróbálja szépíteni az ország háborús múltját, hogy utat teremtsen az ország katonai erejének újjászületéséhez.
Abe – aki a diplomáciai következményektől való félelmében nem látogatott el a szentélybe, csak rituális felajánlást tett – addig merészkedett, hogy azt mondja: az agressziónak nincs széleskörűen elfogadott definíciója. Helyettese, Aszó Taró szintén sokkolta a világot múlt hónapban azon kijelentésével, miszerint Tokió tanulhatna a náci Németországtól az alkotmányos reformmal kapcsolatban.
A háború utáni helyzet megváltoztatásáért az Abe-kormány kísérletet tesz arra, hogy megváljon az alkotmány békezáradékától, megidézve a múlt militarizmusának szellemét.
Ezen félelmek csak tovább erősödtek a hónap elején, miután Japán új, óriási hadihajóját ugyanúgy nevezte el, mint a 20. század elején Kína inváziója során bevetett egykori cirkálóját.
Egy megátalkodott, katonai dicsőségre szomjas Japán képe nagyon riasztó, és elborzasztja az ország szomszédait.
Ahhoz, hogy megelőzzük a történelmi tragédia megismétlődését, először is Japánnak nyíltan szembe kell néznie történelmével, és tiszteletet kell mutatnia az áldozatul esett országokban élők érzései felé, beleértve Kínát is.
Ha Tokió őszintén kitart a térség békéje és stabilitása mellett, akkor cselekedeteivel kell visszaszereznie szomszédai bizalmát, amit nem építhet a múlt tagadására.
Just the Way You Are
