Nemrég került nyilvánosságra a Kínai Államtanács döntése arról, hogy Hainan szigetét nemzetközi turisztikai központtá alakítják. A döntés szerint 2020-ig Hainant világszínvonalú turisztikai célponttá és üdülőhellyé fogják fejleszteni. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága szintén egy minapi ülésén határozatot hagyott jóvá Tibet eddiginél gyorsabb ütemű fejlesztéséről és az ottani biztonsággal kapcsolatos munkák megerősítéséről.

Ez a két nagy horderejű döntés csak egy része annak az új politikának, amellyel Kína határterületeinek gazdasági fejlesztéséről döntött.

Az ország további erősítéséhez nélkülözhetetlen a határterületek intenzív fejlesztése. A kínai határterületek gazdagodása a kínaiak régóta dédelgetett álma. Kína szárazföldi határterületei ugyanis földrajzi szempontból hátrányos helyzetben vannak, hiszen messze találhatók a gazdag és fejlett tőkés országoktól. Emiatt és a rossz közlekedési viszonyok miatt lassabb fejlődésre voltak kárhoztatva. A kelet-kínai tengerparti területek jó földrajzi fekvésük miatt a kínai reform és nyitás politikájának kezdete óta eltelt több mint 30 évben gyors ütemben fejlődtek a főleg az Egyesült Államokkal, Japánnal, valamint Nyugat-Európával és más fejlett térségekkel tengeri úton folytatott kereskedelem és gazdasági együttműködés következtében. A rossz földrajzi fekvés és elmaradott közlekedési viszonyok korábban nagyban akadályozták a nyugat-, délnyugat-, északnyugat-kínai, valamint más kínai határterületek fejlődését.