A távolsági autóbuszban utazó szeme elé a kanyargós hegyi utat járva kétoldalt kellemes zöld szín tárul. A Longji település is hasonló hatást kelt az idegenben, olyan, mint a tévében: a hegyoldalt takaró teraszos földek egymást érik. Az egykor ritkán lakott területre a XIV. század után települtek be, azok jöttek ide, akik el akarták kerülni a háborús káoszt, s azóta ez a félreeső helység szoros kapcsolatot tart fenn a külvilággal. Pan Zhigang helyi telepes tudósítónknak elárulta, hogy a XIV. században ide költözött emberek kezdték művelni a hegyoldalt. Ezt mondta:

"A Yuan-dinasztia végén és a Ming-dinasztia elején a zhuang és a yao nemzetiség elődei települtek ide annak érdekében, hogy kivonják magukat a háborús zűrzavarból. Az életük fenntartásához a két nemzetiség ősei a hegy aljában lassan teraszokat alakítottak ki. Az itteni föld lejtése megfelelő, az ősi módszerrel kezdtek a munkába."

A zhuang és a yao nemzetiség Kínában a nemzeti kisebbségekhez tartozik. A két nemzetiség ősei által megalkotott teraszos föld napjainkban már csodálatos kinccsé vált, a földön kanyargó vonalai szép rajzként tárulnak a látogatók elé.