Általános ismertetés

A kínai nemzeti pavilon külalakja egyszerre szimbolizálja Kína keleti nagyhatalmi státuszát, a kínai konjunktúrát, a világ gabonaraktáraként betöltött szerepét és Kína jómódú népét. A rendezők szerint a pavilonba lépve érdemes a „Keresés" feliratot követni, ennek segítségével a látogatók a pavilon három részét kereshetik fel: a „Keleti nyom", „A bölcsesség túrája", és a „Virágzó város" elnevezésű zónákat. A látogatók így a pavilont bejárva nemcsak a városok fejlődéséről, hanem a kínai bölcsességről is átfogó képet szerezhetnek. A pavilon a modern korszaktól tekint vissza az elmúlt 30 év kínai modernizációs és urbanizációs történetének alakulására, s a látogatók a pavilonban fellelhetik a kínai városok kulturális jellegzetességeit és hagyományait. A pavilonban tett „túra" végén az „Interaktív élmények" a jövő felé kalauzolja a látogatókat, akik itt megismerhetik Kína értékrendjét és fejlesztési elveit.

2007 decemberében kezdődött el a kínai pavilon tervezése, az építkezés 2010 márciusában fejeződött be, és ekkor rendezték meg a próbaüzemét is.

2009. augusztus 20-án együtt jelentek meg a nyilvánosság előtt a kínai nemzeti pavilon alábbi tervezői:

a kiállítás főtervezője: Pan Gongkai, a Központi Szépművészeti Főiskola rektora,

a tervezés felügyelője: Huang Jiancheng professzor, a Központi Szépművészeti Főiskola Urbanizációs Kultúráját Kutató Központjának igazgatója,

a formatervezés felügyelője: Yao Kaiyang, híres tajvani művészeti tervező,

a filmművészeti kiállítás felügyelője: Lu Chuan filmrendező.

A kiállítás fő témájának címe: „A városi fejlődés és a kínai bölcsesség". A pavilonban három emeleten 15 ezer négyzetméter járható be.