Kína híres hegyeiről. Kína hegyei az egész szárazföldi terület több mint kétharmadát bor0tják be. Ittei hegység hegyekből, dombból és fennsíkból áll. Átlagosan Kína felszínének körülbelül 33 százaléka hegy, körülbelül 26 százaléka fennsík, körülbelül 19 százaléka medence, körülbelül 12 százaléka síkság és körülbelül 10 százalékát teszi ki dombság.
Néhány millió évvel ezelőtt a qinhaj-tibeti fennsík emelkedni kezdett, a föld kérgének mozgása során kialakult Kína földrajza. Kína felszíne változatos, nyugatról keletre lefelé ereszkedő. Madártávlatból Kína felszíne olyan, mint egy nyugatról keletre vezető lépcsősor. A Qinhaj-Tibet fennsík a lépcsősor teteje. A Qinhaj-Tibet fennsík 4000 méter magasan fekszik a tengerszint felett, éppen ezért a világ tetejének hívják. A fennsíkon található Himalája csúcsa is, a Jolmo Lungma, mely a tengerszint felett mérve 8848,13 méter magas. A második lépcsőfok a belső mongol fennsíkból, a Huangtu fennsíkból, Yunnan-Guichou fennsíkból és a Tarim-, Sungar-, Szecsuan medencéből áll, az átlagos tengerszint feletti magasságuk 1000-2000 méter. A tengerparti irányában haladva a lépcső második fokának keleti szegélyén elhelyezkedő helyvidék a Nagy-Hinggan-, a Taihang-, a Wushan-, a Xuefeng hegységek, melyek területén a magasság 500 méter alá csökken. Ezen a területen észak-dél irányában terül el az Északkelet-kínai-alföld, az Észak-kínai-alföld, a Jangce középső és alsó folyásának mélyebb területe. Alacsony dombok, hegyes-völgyes vidék keresztezi ezeket a síkságokat.