Kína hatalmas területén sok a folyó, vannak köztük nagyhozamúak is, aminek következtében az ország rendkívüli gazdag vízi energiában. Statisztikai adtatok szerint Kína összes vízi energiája 680 millió megawattot tesz ki, és évente 5920 milliárd kilówattóra áramot fejlesztenek vízerőművekben. Kína a világ vízi energiában, valamint hasznosítható vízi energiában leggazdagabb országa.
Kínának a földfelszín feletti 10 méteres magasságon belül 3,226 milliárd kilówattóra szélenergia-tartaléka van. A 15 méter mélységű tengeri vizeknél található összes szélenergia négyszerese a szárazföldinek, vagyis 750 millió megawattóra. Kína alábbi területein csekélynek mondható a hagyományos energiatermelés, viszont éppen ezek a területek a leggazdagabbak szélenergiában: Északnyugat-Kína, Észak-Kína és a kelet-kínai sztyeppe, vagyis a Góbi, valamint a kelet-kínai és a délkelet-kínai tengeri területek, illetve szigetek. Ezeken a területeken télen és tavasszal több a szél, kevés az esőzés, nyáron viszont éppen fordítva: kevés a szél és több a csapadék, így a szél- és vízenergia jól kiegészíthetik az egymást. 1998 végén Kínában közel 20 szélerőmű működőtt, amelyeknek összkapacitása 223,6 ezer kilowattot ért el. A xingjiangi Dapanchengben van Kína, és egyben Ázsia legnagyobb szélerőműve, 300, 500, és 600 kilowattos 111 darab generátorának összkapacitása 57,5 ezer kilowattóra. Kínában jelenleg a kiaknázható szélenergiának csak negyedét hasznosítják, ezért a fejlesztés előtt nagy jövő áll.
Kína gazdag napenergiában. A szárazföldön a napengeriga éves mennyisége 240 ezer milliárd tonna szén fűtőértékével egyenlő, Az ország területének kétharmadán az egy négyzetméterre jutó napenergia mennyisége 6000 megajoul, Észak-Tibetben pedig elérheti a 8400 megajoult is, tehát Kína a világ napenergiában egyik leggazdagabb országa. Kínában az első, 560 wattos kapacitással működő naperőművét 1982. október 11-én állították üzembe Belső-Mongólia Balinyou Qigulitai falujában.