Kína növényvilága rendkívül gazdag, több mint 30 ezer növényfajta található az országban, és ezzel Malajzia és Brazília után a világon a harmadik helyre kerül a növényvilág gazdagsága terén. Kínában 106 mohafajta található, ami a világ összes mohafajtáinak 70 százaléka. A világ tűlevelű fafajtáinak 37,8 százaléka Kínában is megtalálható. A kínai zöld növényzet a világ összes zöld növény fajtájának és családjának 54, illetve 24 százalékát teszi ki.
Az északi földgömb hideg, mérsékelt és meleg éghajlati öveiben élő növények többségét Kínában is megtalálhatjuk. A kínai lombhullató vörösfenyő, a vízi fenyőfa, az ezüstfenyő, az aranypénzleveles fenyőfa, a tajvani flousiana , a fujiani fenyőfa, a páfrányfenyő és a kínai galambfa kizárólag Kínában található természetes körülmények között. A vízi fenyő magas, hatalmas lombozatú fa, amelyet a világ ősi, ritka és drága növényfajtái közt tartanak számon. Az aranypénzleveles fenyőfák a Jangce-folyó forrásánál levő hegyvidéken nőnek, a rövid ágacskáin levő levélcsokrok bronzszínűek és kerek alakúak, olyanok, mint az aranypénz, tavasszal és nyáron zöld színűek, ősszel pedig sárgák. A világ legdrágább és legritkább öt növényfajtája közé tartozik. Kínában az ehető növények több mint 200, a gyógynövényeknek több mint 3000 fajtája található meg. A Changbei hegységbeli ginseng, a tibeti pirosvirág, a ninxiai pirosbab, a yunnani és a guizhoui pseudoginzeng mind a ritka és drága gyógynövényekhez tartozik. Rengeteg Kínában a virágfaj is. Az ún. virágok királynője, a mudan, vagyis a peónia, eredetileg csak Kínában nőtt. Hatalmas, a pünkösdi rózsára emlékeztető virága a kínai akvarellfestészet egyik legkedveltebb tárgya és a Kínai Állami Virágok egyikévé választották a mudant.

A kínai erdők vegetációja az időjárási övek szerint északról dél felé egyre dúsabb. Míg a teraszos hegyoldalak fában szegények, addig délen trópusi, szubtrópusi erdőövezet húzódik, amelynek különleges növényzete egyedülálló a világban.