Tibet domborzata

中国国际广播电台 A Qinghai-Tibeti fennsík, kínaiul Qingzang-fennsík egész sor jellegzetes természeti adottságával és éghajlati különbségeivel fontos helyet foglal el az egész föld fennsíkjai és magasföldjei között. Mivel Kína felszíne változatos, nyugatról kelet felé ereszkedik. Madártávlatból Kína felszíne olyan, mint egy nyugatról keletre vezető lépcsősor, amely pont a Qinghai-Tibeti fennsíktól ereszkedik fokozatosan lefelé a keleti tengerparti területekig. A Qinghai-Tibeti fennsík a lépcsősor teteje, több mint 2 millió négyzetkilométert foglal el. A Qinghai-Tibeti fennsíkot a földgömb harmadik fokának nevezik. Ez a név a fennsík tengerszint feletti magasságából, a hideg és száraz éghajlatából ered. A tengerszint felett több mint 4000 méter átlagmagasságú Qinghai-Tibeti fennsík körül magas hegységek helyezkednek el. A fennsíkon is sok hegy kanyarog. A fennsík több mint 4500 méter magasságú területein az átlaghőmérséklet nulla Celsius-fok alatt van, a legmelegebb időben a hőmérséklet alacsonyabb l0 foknál. A Qinghai-Tibeti fennsík kialakulása összefügg a földgömb nagy és erős változásával, a Himalája-hegység kialakulásával. A Himalája a Qinghai-Tibeti fennsík déli pereme fölött emelkedik, a kínai-indiai és a kínai-nepáli határon húzódó hegyvonal fő része. A fennsíkon sok olyan hegy taláható, amely magassága már meghaladja az örök hó határát – a 6 és a 8 ezer métert. Ez a fennsík a legfiatalabb fennsík a világon, Ázsia sok nagy folyója ered innen.