Tibet történelme
中国国际广播电台

Már az időszámítás előtt a Qinghai-Tibeti fennsíkon élő tibeti nemzetiségű ősök létesítettek kapcsolatot a Kína más területein élő hanokkal. Hosszú idő elteltével a tibeti fennsíkon élő törzsek fokozatosan egyesültek és végül kialakult a mai Tibet.
Az időszámítás szerinti 7. század kezdetén véget értek Kína középső területén a több mint 300 évig tartó zavargások és elszakadási törekvések. Ezzel egy időben a tibeti nemzet hőse, azaz Szongcen Gampo megalapította a tibeti királyságot, amelynek székhelye Lhasza lett. Szongcen Gampo idején átvették a tang-dinasztia élenjáró termelési technikáját, illetve politikai, kulturális eredményeit, rendkívül jó baráti kapcsolatokat létesítettek a Tang-dinasztiával a politika, a gazdaság, a kultúra, valamint más területeken egyaránt.

A 13. század közepén Tibet hivatalosan Kína részévé lett, ezután bár Kínában több dinasztia követte egymást és többször változott a központi hatalom, de Tibet mindig is a központi kormány irányítása alatt volt.
1644-ben a Qing-dinasztia megalakulása után még szigorúbbá vált az irányítás és az igazgatás Tibet felett, erősítették és rendszeressé tették a központi kormány jogainak gyakorlását. 1727-ben a Qing-dinasztia mandarint, vagyis minisztert küldött Tibetbe, ahol a központi kormányt képviselve ellenőrizte a tibeti adminisztrációt.
A második világháború után az amerikai imperilalizmus ismét betette lábát Tibetbe, s ott a reakciós nagybirtokosok köreire támaszkodva megkísérelte elszakítan Tibetet a Kínai Népköztársaságtól. A hazafias erők azonban meggátolták kísérletüket.
1949-ben megalakult a Kínai Népköztársaság. A központi népi kormány a tibeti történelemnek és az akkori helyzetnek megfelelően úgy döntött, hogy békés módon szabadítja fel Tibetet. A központi kormány Tibetben demokratikus reformokat hajtott végre, érvénytelenítette a bürokrata- és rabszolga-rendszert, a rabszolgák ezrei szabadultak fel és lettek az új társadalom gazdái. l956-ban Tibetben megalakult a Tibeti Autonóm Területet Előkészítő Bizottság. Az egyházi és a világi nagybirtokos reakció azonban megnehezítette a reformok végrehajtását, gátolta a bizottság működését és l959 márciusában lázadást robbantott ki, amelyet a Kínai Néphadsereg erői hamarosan felszámoltak. Ezután elszökött a Dalai Láma, akinek helyét a helyi közigazgatás élén a Pancsen Láma vette át. Ez után megkezdték a földreform végrehjatását. Még néhány éves stabil fejlődés után l965 szeptemberében hivatalosan megalakult a Tibeti Autonóm Terület Kínában.