中国国际广播电台
Az orvos a betegre a kezelés
során ránéz (inspekció),
meghallgatja (auszkultáció),
kérdéseket tesz fel neki,
megszagolja és kitapintja
pulzusát. Így szerez információt
a páciens állapotáról és állítja
fel a diagnózist. Mind a négy
módszer fontos szerepet játszik,
nem helyettesíthetik egymást. A
klinikai kezelésben csak akkor
nyernek pontos kórképet, ha mind
a négy módszert igénybe veszik.
A páciens külsejének szemügyre
vétele
Ránézéssel a meridiánok
rendszerét vizsgálja, mely a
belső szervek funkcionális
működésének figyelembevételével
történik. Az elmélet szerint, ha
valaki megbetegszik, belső
szerveinek rendellenessége külső
jegyeken is megmutatkozik. A
beteg közérzete, arca és más
testrészeinek színe, magatartása
mind információt sugároz a
doktornak.
Klinikailag a következő lépések
történnek: a páciens
arckifejezése, arcának és
bőrének színe, a nyak és
érzékszervek, a meridiánok (energiavonalak),
vizelet és széklet vizsgálata. A
ránézés abból áll, hogy az orvos
a páciens arcán árulkodó jeleket
alaposan szemügyre veszi, és
nyelvét megvizsgálja, mert a
nyelven megmutatkozó változások
sok tekintetben elárulják a
belső szervi gondokat.
A meghallgatás és
megszaglászás
A doktor meghallgatja a
páciens hangját és megszagolja
ürülékét, ami alapján
megállapítja az egészségi
állapotot.
Meghallgatáskor nemcsak a hangot
vizsgálja az orvos, hanem a
hangváltozást is, amely
információt ad a beteg belső
szerveinek rendellenességéről.
Meghallgatja a beszédhangot, a
légzést, a köhögést, a böffenést
illetve a böfögést.
A szagláláskor a testet és a
teremben a betegből kiáradt
szagot vizsgálja. A betegből
származó szagok a belső szervek
rendellenes működéséről
árulkodnak, mely a bőrön vagy az
érzékszerveken keresztül jutnak
a külvilágba. A teremben a
betegből áradó szag a testből és
ürülékéből való. Például a
fertőző betegek rendszerint
rothadt szagot árasztanak
magukból.
A kérdezés
A kérdezés igen fontos. Az
orvos kérdései alapján a beteg
elmondja panaszait, a betegség
keletkezését, fejlődését,
jelenlegi állapotát, más
orvostól kapott kezelést és
annak eredményeit. A kérdezésnek
az a célja, hogy a doktor
megismerje a páciensen nem
látható külső körülményeket, az
elmondottakból ismeretet
szerezzen a páciens
életviteléről, mindennapi
életéről, munkakörülményeiről és
étkezési szokásairól valamint a
nemi úton terjedő kórokozók
esetleges jelenlétéről.
A kérdezés után a személyes
adatokon (nem, életkor,
foglalkozás, házassági állapot,
nemzetiség stb.) kívül a doktor
figyelmesen meghallgatja a beteg
panaszairól, pillanatnyi
lelkiállapotáról, a már átesett
betegségeiről, jelentős családi
betegségeiről szóló mondandóját.
A pillanatnyi állapotának
vázolása során főleg a jelenlegi
érzésről, a közérzetről, az
alvási, a vizelési és a
székelési állapotról esik szó.
A pulzus (húrok) tapintása
A pulzus tapintásából az orvos
a beteg testének egyensúlyáról,
illetve annak megbomlásáról
értesül. Az ütőeret a csukló
fölött a mutató-, a középső és a
gyűrűsujjal érinti meg. A
kitapintott pontok a különböző
szervrendszereknek felelnek meg.
Kétfajta tapintást
különböztetünk meg, a
pulzustapintást és a
testtapintás. Az orvos nyomással
és a nyomásra való reakció útján
ismeri fel a testben a beteg
szervet.
|