|
|
|
|
|
A zhuang nemzetiségi
orvoslás |
|
中国国际广播电台
A zhuang orvoslásról
általában
Zhuang létszámban a legnagyobb
kisnemzetiség Kínában. A Tang-dinasztia
után lassan önálló nemzetiségi
orvoslás alakult ki köztük. A
kezdetekkor, az időszámítás után
618 és 1279 között, a Tang- és
Sung-korban a helyi
történetírások szerint helyi
jellegzetes gyógyszerészeti
receptek alakultak ki,
földrajzilag a mostani Guangxi
és Gugandong területén, a
Dél-kínai hegység által
nedvességtől elzárt területeken
egy fertőzést okozó mérgező légy
elleni harc során. Ezért a
nemzetiségi orvoslásban fontos
szerepet töltenek be a mérget és
fertőzést feloldozó receptek, az
úgynevezett „dél-hegységi
receptek”. Igen fontos helyet
mondhatnak magáénak a zhuang
nemzetiségi gyógyszerészet a
kínai hagyományos
orvostudományban. A Ming- és
Qing-diansztiákban (1368-1911)
gyorsan fejlődött a zhuang
orvoslás. A kínai hagyományos
orvostudományban jelentős
szerepet betöltő Li Shizhen
gyógyszerkönyvében szereplőkön
kívül külön gyógyszerészeti
ágazat alakult. A XIV. századtól
számos orvos képző és
gyógyszerészképző is alakult.
Külön írásos emlékek nincsenek,
ezért a kezelési eljárásokat
szájról szájra hagyományozták,
sajnálatos módon sok értékes
recept elveszett az idők
folyamán, mégis a zhaung
hagyományos orvoslás fontos
részt képzi a kínai nemzet
hagyományos orvostudományának.
A zhuang gyógyszerészet
A zhuang orvoslás, mint külön
orvoslás nem alakult teljes
mértékben önálló ágazattá. A
hasznos receptek és gyógyszerek
vegyes formában, a nemzetiségi
jelleget és néprajzi formát
egyaránt magába foglaló jelleget
ölt. A szubtrópusi övezetben élő
lakosok könnyen jutnak
gyógyhatású növényekhez és
állatokhoz. Különben is, a helyi
lakosok nem ijednek meg az
egyébként undorítónak tűnő
állatoktól, mint a kígyótól, az
egerektől és a hegyi madaraktól.
Más nemzetiségi orvoslásoktól
eltérően a zhuan orvoslásban
több gyógyhatású állatfajta
szerepel. A helyi lakosok
körében elterjedt a mondás: „A
húsból és vérből állók adják a
legjobb testerősítő szereket”.
A zhuang nemzetiségi orvoslás
másik jellegzetessége, hogy sok
a fertőzést és mérget oldó
gyógyszer. Azok speciális
hatással vannak a kígyómarás, a
bogárcsípés és a mérgező
férgektől elszenvedett sebek
gyógyítására, de vannak hatásos
receptek és gyógyszerek a
romlott élelmiszerektől, a
piszkos, mérgezett eszközöktől
vagy tárgyaktól kapott
betegségekre és sebekre is.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|