Az időszámítás kezdete előtt 206-tól az időszámítás szerinti 8-ig állt fenn Kína történelmében a Nyugati Han-dinasztia, amelynek fővárosa Changan volt. 
A Nyugati Han-diansztia alapítója Liu Bang volt, halála után Gao Zu néven szerepelt a történeti iratokban. Uralkodásának 7 éve alatt megerősítette a központi hatalmat, a lakosság számára elhozta a békét. Erre már nagy szükség is volt, hiszen a lakosságot nagyon megviselte a Qin-dinasztia évtizedekig tartó kegyetlen kizsákmányoló politikája és a központi hatalom megszerzéséért folytatott Chu-Han háború. Gao Zu császár i. e. 159-ben bekövetkezett halála után az országot 16 éven át nem a névleges császár Hui Di, a törvényesen trónra lépett örökös vezette, hanem az anyacsászárné，Gao Zhu felesége, aki a kevés számú női uralkodók közzé tartozott Kína történetében.
Az i. e. 183-tól Wen Di császár, majd fia Jing Di császár országlása alatt i. e. 143-ig a békés, az emberek számára megnyugvást hozó politika következtében gyorsan helyreállt, majd nagy erővel fejlődött a gazdaság. A későbbiek során "Wen-Jing békés korszaknak" kezdték el nevezni ezt az időszakot.
Ekkor a katonai erő is nagy fejlődésnek indult. Az i. e. 141-ben trónra lépett Wu Di császár parancsára Wei Qing és Huo Qubing két nagy hadvezér irányításával több sikeres hadjárat indult a hunok ellen. Ezzel megnövelték Kína területét északi irányban és biztonságot teremtettek a helyi lakosság számára a hunok támadásaival szemben. Wu Di uralkodása utolsó éveiben leállította a hosszú ideig tartó hadjáratokat, és nagy erővel fejlesztette a mezőgazdaságot. Fia Zhao Di császár tovább folytatta a gazdaság fejlesztését. Ez volt az a korszak, amikor a Han-birodalom katonai és gazdasági területen egyaránt fénykorát élte.
A 38 évig tartó békés időszak alatt megerősödött az ország gazdasági ereje, ugyanakkor megnőtt a helyi kiskirályok hatalma is. Időszámításunk szerint 8-ban Wang Mang ármánnyal kezébe ragadta a trónt, az országot Xin-dinasztiának nevezte át, és ezzel véget ért a Nyugati Han-uralom.
A kínai történelem egyik legfényesebb időszaka volt a Nyugati Han-dinasztia uralma. A békés politika nyugodt és gazdag életfeltételeket biztosított a lakosságnak. Wu Di császár Dong Zhongshu javaslatára kiváltságos helyre emelte a konfucianizmust. Ettől kezdve a konfucianizmus a feudális Kína valamennyi dinasztiájában megőrizte vezető pozícióját más filozófiai iskolákkal szemben.
A lakosságot kímélő belpolitika stabil gazdaságot, fejlett kereskedelmet és ipart eredményezett. Fejlődtek a humán és természettudományok is. A technikai fejlődés következtében gyors ütemben fejlődött a vas-, és más fémkohászat, a szövőipar és más kézműipari ágak. Akkor indult meg a kereskedelem a világhírű Selyemúton a nyugat-ázsiai országok irányába.
Időszámításunk szerint 25-ben megalakult a Keleti Han-dinasztia, alapítója Liu Xu volt, uralkodói neve Guang Wu Di.
Időszámításunk szerint 25-ben Liu Xiu Lülinjun felkelő csapatok segítésével szétverte Wang Mang uralmát, és újabb dinasztiát alapított Han néven. Ez volt a Keleti Han-dinasztia, mivel fővárosa a Nyugati Han-fővárosa, Changan helyett a keletre fekvő Luoyang lett. Guang Wu Di császársága második évében gyökeresen megváltoztatta Wang Mang Xin-uralmának rendszerét. A központi vezetésben hat minisztériumot hozott létre a Xin-kori három kancellária helyett. A császár újra felosztotta a szántóföldeket, aminek következtében ismét békés időszak következett, stabilizálódott és fejlődött a gazdaság. Guang Wu Di után fia Ming Di és unokája Zang Di követte egymást a császári trónon. Országlásuk alatt lassan a Nyugati Han-kor fénykorához hasonló szintet ért el a Keleti Han-dinasztia. A történészek ezt az időszakot "Guang Wu fellendülés korának" nevezik.
A Keleti Han-uralom idején a központi hatalom nagy figyelmet fordított a helyi erőkkel való kapcsolatainak rendezésére. Az ország stabilitása nyomán fejlődött a gazdaság és a kultúra. A tudomány és technika egyaránt felülmúlta a Nyugati Han-kor szintjét. Az i. sz. 105-ben Cai Lung feltalálta a papírkészítő eljárást. Ezzel Kína a múltnak adta át a bambuszra való írást. A papírkészítést mint Kína négy világra szóló jelentőségű találmányának egyikét tartják számon. A természettudományok terén Zhang Heng alkotott jelentőset, aki feltalálta az égitestek helyzetét mutató armilláris gömböt és egy földrengést jelző műszert, megállapította a Föld tengely körüli forgását, s kijelölte a sarkok és az Egyenlítő helyét. Rajtuk kívül jelentős Hua Tuo is, ő volt Kína történelmében az első orvos, aki érzéstelenítéssel végzett sebészi beavatkozást.