Qin Shihuang császár sírja Shaanxi tartományban Lintong járás székhelyétől keletre 5 kilométerre fekszik. Délen a Lishan hegy, északon pedig a Weihe folyó határolja a sírtelepet. Föntről nézve a sír olyan, mintha egy óriási piramis lenne.

A sír beosztása teljesen olyan, mint a Qin-dinasztia fővárosáé, Xianyangé. A hatalmas sírdomb alatti monumentális palota a felszíni császári palota szimbóluma. A sírtelep belső és külső része pedig a főváros belső és külső kerületeinek jelképe. Az egész sírtelep területe 66,25 négyzetkilométer, több mint kétszer annyi, mint a mai Xi’an városé, azaz a mai Shaanxi tartomány fővárosáé.
Qin Shihuang császár már 13 éves korában, azaz trónra lépésének évében megkezdte sírjának építését. Több mint százezren dolgoztak az építkezéseken, amelyek egészen haláláig, tehát 37 évig tartottak. Az írott történelmi feljegyzések szerint a földalatti palota a talajvíz miatt bronzöntéssel megerősítve épült. Az épületegyüttesben pavilonok, pagodák találhatók. Emellett olyan termek vannak is, amelyekben a császár beosztottjainak is van helyük. Az egész földalatti palota tele van különféle drága kincsekkel és értékekkel. A sírrablás megakadályozása érdekében a sírkápolnában íjhoz hasonló, de annál korszerűbb és erősebb fegyvereket állítottak fel. Amennyiben valaki beteszi a lábát a sírkápolnába, a fegyverek azonnal működésbe lépnek. A sírkápolna boltíves mennyezetét különböző drágakövekkel és értékes anyagokkal díszítették, amelyek a világűr csillagait jelképezik. A talapzaton különféle térszínformák találhatók, így például folyók, hegyek, dombok, völgyek, síkságok, amelyeket higannyal árasztottak el. A higany felszínén arany vízimadarak találhatók. A sírkápolnákban örökkön égő bálnazsíros mécsesek vannak. A sírtelep környékén nagy számban temettek el agyagkatona-figurákat. A sír mindenben a császár mindennél magasabb hatalmát és méltóságát mutatja.
Az időszámítás előtti 210-ben Qin Shihuang császár Shaqiu járásban Pingtai térségben, a mai Hebei tartomány Pingxiang térségében halt meg. Halála után két hónappal hazaszállították Xianyangba. A császári fővárosban ünnepélyes szertartások után eltemették saját sírkápolnájában. A Qin-dinasztia második császára, Hu Hai parancsára vele temették a szolgálólányait és a sír építkezésein dolgozókat is.
Az írott történelmi feljegyzések szerint az időszámítás előtti 206-ban Xiang Yu, a parasztfelkelés vezére csapatai feldúlták a sírtelepet. Az időszámítás szerinti 386 és 534 között uralkodott Északi Wei-dinasztiában egy ember, név szerint Li Daoyuan művében így írta le a sírdúlást: Mintegy háromszázan sem tudták teljesen elszállítani a zsákmányokat. Később a sírrablók elvitték Qin Shihuang császár bronzkoporsóját. Voltak pásztorok, akik fáklyával behatoltak a sírba, hogy megkeressék elveszett állataikat. Közben tűz tört ki, aminek következtében az egész sírkápolna elpusztult. Elmondások szerint a tűz 90 napig tartott.
Si Maqian neves kínai ókori történész Qin Shihuang császár halála után száz évvel írta meg Történeti feljegyzések című művét. A történész azonban egy szóval sem említette a császár sírjának kirablását. Ámde 500 évvel később Li Daoyuan művében már részletesen beszámolt a sírrablásról. Ez nagyon kétségessé teszi az adatokat, véli sok tudós.
1949 óta a kínai archeológusok több ízben végeztek kutatásokat Qin Shihuang, Kína első császárának sírjánál. Külön említést érdemel, hogy miután feltárták a császár sírja melletti terrakotta-hadsereg lelőhelyét, a sírkápolna körül több mint 200 kutatási rendeltetésű aknát vájtak. Ennek során északkeleten és északon két olyan nyílásra találtak, amelyeken át a sírrablók be akartak hatolni a sírkápolnába. A nyílások átmérője 90 centiméter, mélysége 9 méter. A nyílások végétől még 250 méterre fekszik a sírkápolna. Ez azt mutatja, hogy a sírrablóknak nem sikerült behatolni a sírkápolnába. Ezt a két nyílást teljesen elföldelték, a felszínen ma semmilyen nyom sem látszik.
A feltöltött földrétegeknél és a sírkápolna falainál eddig nem találtak semmilyen rendellenességet. Ez azt mutatja, hogy a sír épségben maradt és nem rabolták ki. Ban Gu és Li Daoyuan leírása a sírrablásról és felégetéséről minden alapot nélkülöz. Elképzelhető, hogy a császári sírtelep járulékos építményeit fosztották ki és dúlták fel. Ha ez igaz, Qin Shihuang császár sírja a világon egyedülállóan értékes földalatti palota lehet.