|
|
|
|
|
A Vörös szoba álma |
|
中国国际广播电台
A XVIII. század közepén, a
Qing-dinasztia virágkorában,
azaz Qianlong császár uralkodása
alatt született meg a kínai
szépirodalom egyik világhírű
alkotása, „A vörös szoba álma”.
A mű nemcsak páratlan szépséggel
ábrázolja a mély emberi
kapcsolatokat, hanem a feudális
társadalom felbomlását is
messzemenőkig részletesen
taglalja. A regény Cao Xuejin
munkája.
„A Vörös szoba álma”, az újkori
kínai szépirodalom egyik
remekműve. Az író maga is gazdag
családban született, és átélte
gazdag és hatalmas családjának a
hanyatlását. Ez a valós
tapasztalata ösztökélte őt a
regény megírására, - semmint a
tehetsége. Az író dédapja Kangxi
császár kegyeltje volt. Tehát,
könnyen el lehet képzelni, hogy
az író milyen rendkívül gazdag
családi körülmények között
tölthette el a gyermekkorát.
Ámde később balsors sújtotta
családját, - dédapját
megfosztották tisztségétől, az
otthonukat feldúlták… Ilyen
körülmények a család kénytelen
volt Dél-Kínából Pekingbe
áttelepülni. Az író fiatal
korában szinte minden
szenvedést, keserűséget, és
viszontagságot már átélt, mégis
idős korában kezdett bele - igen
nehéz körülmények között -
regényének megírásába. Sajnos,
halála miatt műve befejezetlen
maradt, - csak nyolcvan
fejezetet tudott megírni.
„A Vörös szoba álma”, vagy
eredeti címén „A Kő története”
már az író életében is nagy
közismertségnek örvendett, mivel
akkoriban kézírással
sokszorosították a már megírt
fejezeteket. Cao Xuejin halála
után Gao E prózaíró folytatta a
művet, - az író eredeti
elképzelései szerint, és további
negyven fejezettel gazdagította
a félbe maradt művet.
„A Vörös szoba álma”
családregény. A mű sokféle
társadalmi réteghez tartozó
ember életét fűzi egybe. A mű
hősei császárok, hercegek,
arisztokraták, nemesek,
szobalányok, házi alkalmazottak,
kereskedők és parasztok is. A
műben sok mindent megtudhatunk a
korabeli társadalmi szokásokról,
mint például a felső rétegek
közötti érintkezés különféle
módozatairól (esküvő,
gyászszertartás), de nemcsak
róluk kaphatunk szélesebb
ismereteket, hanem az
átlagemberek életéről is. A
fenti bekezdés jól tükrözi, hogy
a regényben rengeteg
tapasztalatot szerezhetünk a
korabeli Kínáról.
A regény néhány fontosabb
családot is kiemel, és azoknak
az életét mélyrehatóbban is
bemutatja. Ilyen például a
császári és a hercegi családok,
valamint a Jia-, a Shi-, a Wang
és a Xue-család. A regény
cselekményének központjában a
Jia család élete és mindennapjai
állnak, akik „A Nagy
Látványosság” nevezetű palotában
élnek. A mű főként a korabeli
asszonyi sorsokat mutatja be,
így sokféle hálószobatitokra is
fény derül. A Jia család sorsán
keresztül a mű bemutatja a
korabeli társadalmi
visszásságokat is.
A regényében több mint hétszáz
alak tűnik fel, és ezek közül
száz elég jelentős szerepet tölt
be a regényben. A remekmű
rendkívül szemléletesen
ábrázolta a nők, különösen a
lányok bonyolult, érzékeny
érzelemvilágát, változékony
lelkiállapotát. Az író nagy
együttérzéssel írt életre
keltett hősei életéről. A
mesterműben rengeteg szeretetet
fedezhetünk fel, a jóra
törekvést minden körülmények
között, még akkor is, ha a
hősöket mindenféle társadalmi
akadályok hátráltatják.
„A Vörös szoba álma”
felbecsülhetetlen értékeket
hordoz, hiszen, az újkori kínai
szépirodalom egyik remekműve
mind nyelvhasználat, mind
regényszerkezet, mind a
regényhősök megformálásának
területén.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|