Nu Wa istennőt, miután megteremtette az emberiséget és a világot, hosszú ideig nagy csend vette körül. Ám egy napon hatalmas szakadék keletkezett a feje fölött az égbolton, ugyanakkor keleti irányban süllyedt a föld is, a föld mélyéből nagy láng tört ki, amely a földdel tette egyenlővé az erdőt. Árvíz is kitört a föld mélyéből, ami magával sodorta a hegységeket. A gonosz szellemek kiléptek a ketrecből, ádáz vadállatok embereket faltak fel.
Mi tevő legyen Nu Wa? Nem volt más választása, mint újra rendbe tenni a világot.
Nu Wa mindenek előtt megsemmisítette a gonosz szellemeket és ádáz vadállatokat, majd hozzálátott az égbolton és földön levő szakadékok betöméséhez.
Nádat gyűjtött és rakott Nu Wa addig, amíg a rakomány nem érte el az égboltot. Majd igyekezett színben az éghez hasonló sziklákat gyűjteni, sajnos a földön nem talált elég sok kék szikladarabot, kénytelen volt Nu Wa más színű sziklákat keresni, fehéret, sárgát, vöröset és feketét. Akkor még nem aludt el a föld mélyéből kiszökött láng, Nu Wa a lángot egy nagy szál fatörzzsel átvezette az egekig érő nádrakományhoz, az pedig tovább a sziklatömeghez. A hatalmas láng bevilágította a mennyei égboltot és a földet. Olvadni kezdett a sziklatömeg, lassan befolyt a mennyei égbolton levő szakadékba. Mire elfogyott a nádrakomány, összeolvadtak a szakadékok is az égbolton.

Ám az égbolt többé nem a régi. A most összeforrasztott egy kicsit északnyugatra dől, ettől a nap és a hold abba az irányba nyugszik. A föld viszont a délkelet irányban süllyed, ettől a folyók mind abban az irányban folynak, és nagy mennyiségű vízből végül tenger lett.
Hogy miért nem folyik ki a tengerből a víz, mert ott a Bohai tenger keleti oldalán van egy feneketlen mélyedés, amelynek Gui Xu a neve. A Gui Xu szerepe: egyenlő síkon tartsa a tenger színtjét, nehogy kilépjen medréből a víz az emberiség kárásra.
A Gui Xu térségben van öt szent hegy, név szerint sorrenben a következő: a Dai Yu, a Yuan Qiao, a Fang Hu, a Ying Zhou és a Peng Lai. Minegyikük harmincezer li ( két li egy kilóméter ) magas, és a hegyek közötti távolság egy-egy 70 ezer li.
A szent hegyen a madarak és az állatok egyaránt fehérek. A hegyen szép színekben és formákban különböző fajta gyümölcsök vannak, ha valaki egyet eszik belőlük, örökké él. A tündérek is fehér ruhában öltöznek, szabadon repülnek az öt szent hegy között rokonlátogatóba.
Csak egy dolog zavarta őket, a tündéreket, hogy a hegyeknek nem volt támasza, nagy szélviharok képesek őket ide-oda vinni. Panaszt emeltek a tündérek a Mennyei Főisten előtt, hogy tegyen valamit. A Mennyei Főisten elrendelte: A Tenger Istene küldjön 15 nagytengeri teknőt, mindegyikük egy szent hegyet hordjon a hátán, kettő pedig őrséget álljon a hegy mellett. 60 ezer évenként váltják egymást a nagytengeri teknők.
Történt egy nap, Long Bo királyságból, az óriások birodalmából jött egy lakója a Gui Xu térségbe halászni, minden alkalommal egy-egy nagyteknőt emelt ki a vízből. Összesen hatot, éppen az a hat, amely két szent hegy megőrzésére volt bízva.
A támasz nélküli Dai Yu és Yuan Qiao hegy belesülyedt az Északi Sarok tengerébe, az összezavaródott tündérek kétségbeesetten menekmültek. Erre nagyon dűhos lett a Mennyei Főisten. Elrendelte, hogy a Long Bo királyság lakói ne legyenek óriások. Ezen túl békében élnek a türndérek a megmaradt öt szent hegyen, amely most is a kelet-Kínai tengeren áll.