A régi Kínában a földművelés volt a legfontosabb munka, ezért a kínai mesevilágban számtalan legenda, mese és monda van róla. A gabona keletkezéséről a következő monda a legnépszerűbb.
Eleinte úgy volt, hogy az emberek csak halászatból, vadászatból és vad gyümölcsök gyűjtéséből éltek. Soha nem volt elég ennivalójuk.
Volt egy Jiang Yuan nevű lány, aki egyszer az út szélén egy hatalmas lábnyomot látott a nedves földön, szórakozásból rálépett a lábnyomra és valami rázkódást érzett a testében. Ettől terhes lett, és nem sokkal később egy fiúgyereknek adott életet. Mivel a gyerek apa nélküli jött a világra, a szomszédok gonosznak hitték, és erőszakosan kivették Jiang Yuan öléből a csecsemőt és kitették a szabad ég alá abban a hiszemben, hogy a vadak felfalják. De nem így történt: emlősállatok etették a gyereket tejükkel. A szomszédok kidobták az erdőbe szegényt, de a favágók hazahozták. A kétségbeesett gyűlölködők végül a jégre tették, hogy megfagyjon. Ám nagy madarak jöttek segítségére, hatalmas szárnyukkal megvédték a hideg széltől. Végül rájöttek a szomszédok, hogy nem mindennapi gyerekkel van dolguk, és lemondtak az üldözéséről. Édesanyja a "Qi" nevet adta fiának. A Qi kínai nyelvben "eldobott"-at jelent, érthető tehát, hogy mivel a gyereket többször is eldobták, ezt a nevet kapta.
Qi valóban nem volt közönséges gyerek. Sajnálta, hogy az emberek egész nap a betevőjükért fáradoztak. Arra gondolt magában: bár lenne egy olyan hely, amely biztosítaná a mindennapi ennivalót. Ezután vad búzát, rizst, babot és kölest gyűjtött össze. Ezeknek a magjait a földbe tette és csiráztatta. Sok kudarc után sikerült ehető gabonát termelni.
De Qi nem állt meg a gabonák termesztésénél, hanem fából és kövekből gabonatermelő és feldolgozó eszközöket produkált, halászhálót kötött. Ettől kedve az emberek a földből éltek és többé nem kellett vadállatot és vad gyümölcsöt enni. Qi minden fenntartás nélkül szívesen adta tovább tapasztalatait. A monda szerint Qinek az emberek még az életében a "Hou Ji" nevet adományozták. Hou a kínai nyelvben uralkodót, királyt jelent. Ji pedig gabonát.
Halála után érdemei elismeréséül az emberek az ország legszebb táján temették el, ahonnan a mennyei lépcsőn a legrövidebb úton léphettek fel a mennyországba. Hou Ji sírját minden évszakban szép virágok borították. Minden évben aratáskor madarak százai, a főnixszel az élükön tánccal emlékeztek meg az emberiség jótevőjéről.