Dongguo tanár úr és a zhongshani farkas
中国国际广播电台


 Egy XIII. században, a Ming-dinasztia idején íródott "Dongtiani históriák" című könyvben olvashatjuk a következő esetet:
Dongguo tanár úr rendkívül olvasott, de nagyon együgyű ember volt a gyakorlati életben. Egy napon úgy döntött, hogy szerencsét próbál a szomszédos Zhongshan fejedelemségben. Felszállt hát szamarára, hátán könyves zsákjával. Menet közben egy hegy lábánál eléje ugrott egy megsebesült farkas, hátában vadász nyílvesszője. A farkas könyörgött Dongguo tanár úrnak: "Egy ádáz vadász üldöz, kérem, rejtsen hátizsákjába. Ha elmúlik a veszély, dúsan meghálálom." Dongguo tanár úr mélyen elgondolkodott, majd azt mondta a farkasnak: "Neked rossz híred van, azt mondják rólad, hogy kegyetlen és ádáz vagy. Azonban ha már ilyen szorult helyzetben vagy, segítek, hiszen a segítségnyújtás nemes dolog. Csakhogy túl kicsi a zsákom, nem tudsz belebújni." Erre a farkas azt mondta: "Kösd össze testemet, ettől kicsi leszek." Meg is tette Dongguo tanár úr, és begyömöszölte a farkast hátizsákjába.
Pillanatok múlva odaért a vadász, aki Dongguo tanártól érdeklődött, látott-e egy sebesült farkast? Nemet mondott a tanár úr, a vadász más irányba vette útját. A zsákba bújt farkas miután hallotta, hogy eltávozott a vadász, kérte Dogguo úrtól, engedje ki a zsákból.
Ki is engedte a tanár a farkast hátizsákjából és leoldotta a kötést a farkasról. Akkor a farkas újabb kéréssel fordult Dongguo tanár úrhoz: "Ha már jót tett nekem a tanár úr, tegyen még egy dolgot! Nagyon éhes vagyok, hadd egyem meg a tanár urat! " Ezzel ráugrott a tanárra. Dongguo tanár úr puszta kézzel természetesen nem bírt el a farkassal. Elkezdett kiabálni, hogy hálátlan a farkas. Éppen arra járt egy paraszt, Dongguuo tanár úr siránkozva mondta el az esetet a parasztnak, hogy megmentette az életét a farkasnak, az viszont most fel akarja falni. Kérte a paraszttól, hogy tegyen igazságot. A farkas mindezt azonban tagadta. Gondolkozott a paraszt, majd azt mondta: "Nem láttam semmit, tehát egyikőtöknek sem tudok igazat adni. Különben is, egy ilyen kicsi zsákba hogy bújhat bele egy ekkora farkas? Ismételjék meg, hogy történt az egész! Erre a farkas lefeküdt a földre, összehúzta magát, és kérte, hogy Dongguo tanár úr kösse össze, ahogy körábban. Dongguo tehát begyömöszölte a farkast újra a hátizsákba, a paraszt jó szorosan összekötötte a zsákot, majd Donguohoz fordult: "A farkas kegyetlen természete nem változik meg semmilyen körülmények között. A farkassal kegyelemről beszélni igazán ostobaság. Máskor ne tegyen ilyesmit a tanár úr” - és kapával agyonverte a a zsákban levő farkast.
Dongguo tanár úr a kínai emberek közt az együgyű jószívűség szimbóluma, ő az, akit könnyen becsaphatnak mézes szóval. A zhongshani farkas pedig az önző, a jótettet hálátlansággal viszonozó személy jelképe.