Aki délre akar menni, de északra veszi az irányt
中国国际广播电台


Az időszámítás előtt V-III. században a Hadakozó Fejedelemségek korában hét királyság állandóan hadban állt egymással a hegemónia megszerzéséért. A Wei király is háborúra készült egy napon. A hír hallatára kancellárja Ji Liang, aki éppen vidéki útról érkezett, le sem vette poros ruháját máris kihallgatást kért a királytól. A csodálkozó király megkérdezte:
"Mitől leszel ilyen ideges, még a port sem verted le a ruhádról?"
"Egy érdekes esetet szeretnék Felségednek elmesélni."
A kíváncsi király kérdésére Ji Liang elmondta: "Ahogy a fővárosba jöttem, útközben találkoztam egy emberrel, aki északra igyekezett. Kérdeztem tőle, hová megy. Az illető személy azt válaszolta, hogy Chu királyságba akar menni. Pedig Chu királyság délen van. Miért megy északi irányba, kérdeztem. A jóember hetykén mondta, hogy neki kiváló paripái vannak, minden bizonnyal elviszik Chuig. Erre azt mondtam neki, hogy bármilyen jó lovaid is vannak, ha északra veszed az irányt, inkább nagyobb távolodsz a célodtól. Erre a jóember azt felelte, sok pénze van, elég lesz útiköltségre. Hiába a sok pénz, ha nem jó irányba mégy, mégsem érsz. Nos, azt mondta, kiválóan tud lovat hajtani. És ez a nagy utazó kitartott saját álláspontja mellett, és hajtott tovább északi irányban."
A király nagyot hahotázott: "Micsoda ostobaság, délre akar menni és északra veszi az irányt, így csak a távolságot növeli."
Erre Ji Liang azt mondta: "Nagy Felség, tudom, hogy hegemóniára tör, csakhogy annak megvalósításához mindenek előtt bizalmat kell szerezni a királyságok lakosságában. Hiába vannak erős csapataink, ha a lakosság nem bízik Felségedben. Ha katonai erővel próbálkozik, akkor olyan lesz, mint ez az ember, akinek délre kellett mennie, és északra vette az irányt. Ha Felséged csapatot küld más királyságba, azzal csak megijeszti az ottani közembereket, pedig az ő bizalmuk mindennél fontosabb."
"Megértettem, menjél haza nyugodtan, nem küldök csapatot a szomszédos királyságba" – nyugtatta meg a Wei király Ji Liangot.
A "Délre akar menni, és északra veszi az irányt" mondatot olyankor használjuk, amikor a tett ellenkező irányt mutat, mint a cél.