中国国际广播电台
Az időszámítás előtt V-III.
században a Hadakozó
Fejedelemségek korában hét
királyság állandóan hadban
állt egymással a hegemónia
megszerzéséért. A Wei király
is háborúra készült egy
napon. A hír hallatára
kancellárja Ji Liang, aki
éppen vidéki útról érkezett,
le sem vette poros ruháját
máris kihallgatást kért a
királytól. A csodálkozó
király megkérdezte:
"Mitől leszel ilyen ideges,
még a port sem verted le a
ruhádról?"
"Egy érdekes esetet
szeretnék Felségednek
elmesélni."
A kíváncsi király kérdésére
Ji Liang elmondta: "Ahogy a
fővárosba jöttem, útközben
találkoztam egy emberrel,
aki északra igyekezett.
Kérdeztem tőle, hová megy.
Az illető személy azt
válaszolta, hogy Chu
királyságba akar menni.
Pedig Chu királyság délen
van. Miért megy északi
irányba, kérdeztem. A
jóember hetykén mondta, hogy
neki kiváló paripái vannak,
minden bizonnyal elviszik
Chuig. Erre azt mondtam neki,
hogy bármilyen jó lovaid is
vannak, ha északra veszed az
irányt, inkább nagyobb
távolodsz a célodtól. Erre a
jóember azt felelte, sok
pénze van, elég lesz
útiköltségre. Hiába a sok
pénz, ha nem jó irányba mégy,
mégsem érsz. Nos, azt mondta,
kiválóan tud lovat hajtani.
És ez a nagy utazó kitartott
saját álláspontja mellett,
és hajtott tovább északi
irányban."
A király nagyot hahotázott:
"Micsoda ostobaság, délre
akar menni és északra veszi
az irányt, így csak a
távolságot növeli."
Erre Ji Liang azt mondta:
"Nagy Felség, tudom, hogy
hegemóniára tör, csakhogy
annak megvalósításához
mindenek előtt bizalmat kell
szerezni a királyságok
lakosságában. Hiába vannak
erős csapataink, ha a
lakosság nem bízik
Felségedben. Ha katonai
erővel próbálkozik, akkor
olyan lesz, mint ez az
ember, akinek délre kellett
mennie, és északra vette az
irányt. Ha Felséged csapatot
küld más királyságba, azzal
csak megijeszti az ottani
közembereket, pedig az ő
bizalmuk mindennél
fontosabb."
"Megértettem, menjél haza
nyugodtan, nem küldök
csapatot a szomszédos
királyságba" – nyugtatta meg
a Wei király Ji Liangot.
A "Délre akar menni, és
északra veszi az irányt"
mondatot olyankor
használjuk, amikor a tett
ellenkező irányt mutat, mint
a cél.
|