中国国际广播电台
Az Észak-Kínában lévő
shenyangi Téli palota a
második legnagyobb palota a
pekingi Téli Palota után.
Fenntartása hatalmas
kiterjedése miatt igen
költséges. A shenyangi Téli
palotát egy mandzsu uralkodó
építette, és a palota magán
hordozza a mandzsu kultúra
minden nemzeti
jellegzetességét. A palota
szépsége sok utazót vonzott
már ide.
A shenyangi Téli palota az
észak-kínai Liaonin
tartomány székhelyén,
Shenyang óvárosának
központjában található. A
Qing dinasztia (1616-1911)
korai időszakában épült.
Története nagyon
egyedülálló. A XVII. század
elején a Kína északkeleti
részén élő nomád mandzsuk
létrehozták a Kései Jin
(Arany) dinasztiát, amelynek
első uralkodója Nurhacsi
Shenyangban királyi palotát
építetett. Nurhacsit fia,
Huangtajdzsi követte a
trónon, aki megalapította a
Qing (Tiszta) dinasztiát. A
palota építését Huangtajdzsi
uralkodása alatt fejezték
be. Ez a palota pedig nem
volt más, mint a shenyangi
Téli palota. Huangtajdzsit
Fuling követte a trónon.
Ebben az időszakban
nyomultak be a mandzsuk Kína
középső részébe, és
döntötték meg a Ming
dinasztiát. Az ország
hatalmas kiterjedése miatt a
fővárost áthelyezték
Pekingbe, de Shenyang
továbbra is megmaradt
második fővárosnak. A
mandzsu uralkodók a pekingi
Téli palotában élték a
mindennapjaikat.
A shenyangi királyi palota
épületkomplexuma 60 ezer
négyzetméter, több mint 70
épületében körülbelül 300
szoba található. Egy
hagyományos kínai építésű
palotához viszonyítva itt
sokkal több nomád
díszítőelem figyelhető meg a
palotában. A shenyangi
királyi palota is égtájak
szerint van beosztva, de a
palota legszebb részei a
keleti, illetve a középső
részek. A palota keleti
részén található a palota
központi épülete, a Dazheng
palota, a Qing uralkodók
ebben a palotában fogadták a
követeket, a minisztereket,
és tartották a fontosabb
szertartásokat. A Dazheng
palota két-két oldalán öt-öt
pagodaszerű házacska áll,
amelyek északdéli
tájolásúak, és itt laktak az
uralkodók legmagasabb rangú
miniszterei. A Dazheng
palota valójában olyan, mint
egy pagoda, de sokkal
nagyobb, és a díszítése is
sokkal gazdagabb. A Dazheng
palota és a körülötte
elhelyezkedő épületek
valójában a nomád életmód
jelképeit elevenítik fel,
ugyanis ez a tizenegy pagoda
azt a tizenegy sátort
jelképezi, ami a nomád
törzsfők szállásainak
központi részén helyezkedtek
el. Azaz egy fő sátor, és
tíz kisebb sátor a törzsfő
központi sátra körül. Itt
tetten érhetjük, hogy miként
hagyományozódott át a törzsi
kultúra a Qing dinasztia
kultúrájába.
A shenyangi Téli palotában
sok minden megőrződött a
mandzsu kultúrából. Ilyen
épület, a középrészen
elhelyezkedő Qingnin palota,
melynek hatalmas kapujánál
egy hétméteres faoszlopot
emeltek. Ezt a faoszlopot
egy fehér jádéből faragott
alapra helyezték el, az
oszlop tetejére pedig egy
vasszelencét helyeztek. Az
oszlop nem harmonizál a
palota többi épületével,
hiszen teljesen más
stílusban is készült. De ez
az oszlop a mandzsuk
hagyományos szent oszlopa,
az ún. Suolung oszlop. A
mandzsuk hagyományosan ennél
az oszlopnál tartják az
istenek tiszteletére
rendezett szertartásokat. Az
oszlop tetején lévő
vasszelencébe rizst és a
sertés belsőségeket
helyeznek a hollók számára.
A hollók rituális etetése
régi hagyományokra nyúlik
vissza. Egyszer Nurhacsi
menekülés közben egy
mocsárban próbált megbújni
az ellenség elől, de mivel
ez a rejtek sem volt
teljességgel biztonságos az
istenek megsegítették őt, és
rengeteg holló szállt
köréje, akik elrejtették őt
az ellenség elől. Miután
Nurhacsi győzedelmeskedett
az ellenséges törzsfőkön,
megalapította a Jin (Arany)
dinasztiát. Nurhacsi pedig
mindenkinek megparancsolta,
hogy az udvarában egy
faoszlopot kell állítania,
aminek a tetejére egy
vasszelencét kell helyezni,
hogy az uralkodó megmentői,
a hollók bőségesen el
legyenek látva élelemmel.
Természetesen, a királyi
palotában is felállították
az ún. Suolung oszlopot.
A shenyangi Téli palotában
szinte mindenütt
megszemlélhető a mandzsu
kultúra jellegzetességei. A
palotakomplexum legmagasabb
épülete a hálóhelyiségeknek
otthont adó épület. Ez az
épület a régi mandzsu
hagyományoknak megfelelően a
legmagasabb pontra épült,
hogy szemmel tarthassák a
környéket. Az ősi törzsi
időkben vadászatkor mindig a
magasabb helyeket
részesítették előnyben,
hiszen így előbb észrevették
a közeledő veszélyt.
Miután a Qing dinasztia
hatalomra került Kínában egy
kis idő elteltével átvette a
han nemzetiség kultúráját
is, így a han kultúra
művészi szépségét is
szemügyre vehetjük a
shenyangi palota
megtekintésekor. A már fent
említett Dazheng palota
építésénél Song kori
(960-1279) építészeti
technikákat alkalmaztak. A
palotakomplexum Guangju,
Lingzhi (a Shiji alapján
nevezték el ezeket)
épületein felfedezhetjük a
hagyományos han építészet
stílusjegyeit.
A shenyangi Téli palota fő
részeit 1625-ben kezdték el
építeni, és az építkezések
mintegy tíz éven keresztül
folytatódtak. Kangxi
uralkodásától kezdve
Yunzheng és Qianlong császár
uralkodásán keresztül,
mintegy százötven éven
keresztül szépítgették,
építgették a palotát. Így, a
shenyangi Téli palota magán
viseli a különböző korok
építészeti stílusait,
jellegzetességeit. A palota
kivitelezésében
felfedezhetjük a han, a
mandzsu, a mongol, a hui és
a tibeti, valamint más
nemzetiségek kézművességét
is. Azt is mondhatnánk, hogy
a shenyangi Téli palota
megtestesíti a kínai kultúra
sokszínűségét, és ez által
az egységes Kína fontos
jelképévé vált.
|