A Qianling magyarul Qian-sírt jelent, amely a hazánk nyugati részén fekvő Shaanxi tartománybeli Weihe, azaz a Wei-folyótól északra található. A Qian-sír az egyetlen olyan sír Kína több mint 2000 éves feudális történetében, ahol két császárt temettek el. A két császár két dinasztiát képviselt, ugyanakkor házaspár is volt. A házaspárt a két dinaszta császára volt: Li Zhi és Wu Zetian. Wu Zetian volt az egyetlen császárnő Kína történetében, csodálatos mese is szól róla. Wu Zetian halála után a Qianling, azaz a Qian-sír elé egy hatalmas követ állítottak, amely egy sima, azaz felirat nélküli kő.
Wu Zetian apja meggazdagodott fakereskedő volt, aki vagyona révén jutott hivatalhoz. Az arisztokrácia sohanem fogadta be sem őt, sem a lányát. A régi családból kikerülő udvari emberek császárnévá emelésétől kezdve rossz szemmel nézték az alacsony sorból származó Wu Zetian csillagának emelkedését. És joggal, mert az asszony sohasem a származást, hanem mindig a rátermettséget nézte bizalmasainak kiválasztásánál. Előszeretettel alkalmazott olyan tehetséges fiatalokat, akik a versenyvizsgákon tűntek ki. Nem a tudományos fejtegetések érdekelték, hanem a versek, azokból ugyanis többet tudott meg valaki tehetségéről, mint a régi fóliánsok értelmezéseiből. Az ő idején honosodott meg a Tang-kornak az a ma már különösnek tűnő gyakorlata, hogy költeményekkel is lehetett indulni a hivatalnoki vizsgákon. Wu Zetian igazolta viszont, hogy a VIII. század eléjének nagy felvirágzása során nem egy olyan politikus állt a kormány rúdjánál, akiket még ő indított el az útjukra, a hagyományos arisztokrácia pedig végleg elvesztette korábbi szerepét.
Wu Zetian az időszámítás szerinti 624-ben, 14 éves korában került a császári palotába és ágyasa lett a Tang-dinasztia második császárának, Tang Taizong császárnak. Wu Zetian már ilyen fiatal korában kiemelkedett határozottságával és keménységével, mint azt a következő történet is jól illusztrálja.
Volt akkoriban Tang Taizong császárnak egy rendkívül erős lova, amelyet senki sem tudott megszelídíteni. Wu Zetian viszont azt mondta Taizong császárnak, hogy én meg tudom a lovat szelídíteni, de ehhez szüksegem van három eszközre - egy korbácsra, egy kalapácsra és egy tőrre. A módszerem pedig a következő: először ostorral fogom ütni a lovat, ha azzal nem szelídíettem meg, akkor a kalapáccsal ütem a fejét, és ha még ezután se lesz nyugalomban, akkor késsel elvágom a nyakát. Tang Taizong rendkívül elcsodálkozott Wu Zetian szavain és azt gondolta, hogy a palotai etikettet betartó jóságos nő biztosan nem mondhatta volna ezt, de a mellette levő fia, Li Zhi is hallotta a választ és megszerette a nála 4 évvel idősebb Wu Zetiant.
Tang Taizong halála után Wu Zetian a császári palota etikettjét betartva eltávozott a palotából, haját levágatta és szerzetes lett. Li Zhi, Tang Taizong császár fia pedig trónra lépése után sokat gondolt rá és nemsokára visszahívta Wu Zetiant a császári palotába és a guifei címet adományozta neki, ami a császár kedvelte ágyasának járt. Wu Zetian viszont egyáltalán nem volt elégedett akkori helyzetével, arra törekedett, hogy a császár megtegye őt első felesége helyett császárnénak. E cél elérése érdekében kegyetlen tervet eszelt ki. Tang Gaozong, Li Zhi első felesége, a császárné gyermektelen, meddő asszony volt, aki nagyon szerette a gyerekeket. Egy napon a császárné Wu Zetiant meglátogatta a szobájában, aki nem sokkal korábban szült gyereket. Miután a császárné elment, Wu Zetian gyorsan megfojtotta a saját gyerekét, majd betakarta. Amikor Tang Taizong, azaz Li Zhi bement Wu Zetian szobájába, mert meg akarta nézni Wu Zetiant meg a gyereket, csodálkozott azon, hogy miért van betakarva a gyerek és levette róla a takarót. Akkor meglátta, hogy meghalt a gyerek. Wu Zetian a császár mellett pedig elájult a sírástól. A császár mindennek láttán azt kérdezte Wu Zetian szolgálóitól, hogy ki volt itt. Wu Zetian egyik palotai szolgálónője azt mondta, hogy csak a császárné járt itt. Mikor ezt meghallotta a császár, nagyon felháborodott és úgy gondolta, hogy a császárné gyilkolta meg a csecsemőt. Attól kezdve rendkívül meggyűlölte a császárnét. Wu Zetian viszont még jobb manővereket alkalmazott, hogy saját célját elérje. Végül teljesen megvalósult amit ő akart, vagyis hogy a császár lemondassa a császárnét és helyette őt tegye meg császárnévá.
Wu Zetian miután császárné lett az akkori hagyományos felfogás ellenére (hogy tudniillik a nőknek nem szabad résztveniük a politikai ügyekben) kezdett részt venni az állam ügyeinek intézésében és fokozatosan gyengítette a császár szerepét az állami ügyek intézésében. A császár egészsége is rövidesen annyira megromlott, hogy az államügyek intézése a talpraesett, jó eszű asszonyra hárult. Ekkortól kezdve két szentnek nevezték a hazáspárt a császári patotában a mandarinok.
Li Zhi császár 683-ban bekövetkezett halála után fia, Li Xian lépett a trónra, de Wu Zetian már a következő évben eltávolította, hogy egy másik fiát ültesse a trónra, aki mellett továbbra is maga tarthatta kezében a hatalom gyeplőjét.
690-ben ezt a helyzetet is megelégelte és úgy döntött, hogy megszerzi a teljhatalmat. Ezt a fiát is eltávolította a trónról, és magát kiáltotta ki császárnőnek.
67 éves korában az állam nevét is megváltoztatta. A Tang-házat detronizálva megalapította saját uralkodóházát, a Zhout. Sem Wu Zetian előtt, sem utána nem ült nő a sárkánytrónuson. 10 éves uralkodás után 705-ben visszavonult, s visszaadta a trónt Li Xiannek. Még abban az esztendőben, 83 éves korában el is hunyt.
Wu Zetian nemcsak az első császárnő lett Kína történelmében, hanem az összes uralkodó közül ő került legidősebb korában trónra.
Wu Zetian tulajdonképpen fél évszázadon át irányította a hatalmas birodalmat. Ez idő alatt megerősödött az akkori Kína, stabilizálodott a társadalom, fejlődött a gazdaság és többször meghiúsították, hogy idegen csapatok vonuljanak be Kínába.

Férje mellé temették el

82-éves korában meghalt Wu Zetian. Halála után azon a helyen temették el, ahol férjének sírja található. Ezután egy felirat nélküli sírkövet állítottak kettőjük közös sírja elé.
A felirat nélküli sírkövet egy darab kőből faragták, magassága 8, szélessége 2 méter, rendkívül jól és szépen van faragva, de semmiféle felirat nincs rajta. Ennek magyarázatára több elképzelés is született, de manapság már nem lehet tudni, hogy melyik az igaz.
Egyesek azt állították, hogy Wu Zetian a felirat nélküli sírkő állításával saját magát szerette volna dicsérni, mutatván: annyi érdeme van, hogy azt már nem is lehet írásban kifejezni.
Mások viszont úgy vélték, hogy Wu Zetian áthágta a kínai hagyományos rendszer, azaz a férfiak jogrendszerének szabályait és ezt saját maga is nagy bűnnek tartotta. Emiatti szégyenében nem mert feliratos követ állíttatni a sírja elé.
Megint mások véleménye szerint Wu Zetian úgy vélte, hogy halála után a férje mellé temetik őt, ezért nem tudott mit írni a sírkőre, hiszen akkor meg kellett volna emlékezni Tang Gaozong császárnéról vagy Wu Zhou császárról. Hogy mindezt elkerülje, inkább felirat nélküli sírkövet állíttatott.
Továbbá vannak, akik nagyon eszesnek találják Wu Zetiant a felirat nélküli sírkő miatt. Azt mondják, Wu Zetian tisztában volt vele, hogy halála után különböző méltatások jelenhetnek meg róla, egy feliratos sírkő azonban nem összegezheti az egész életművét és érdemeit. Úgy gondolta, a legjobb felirat nélküli követ állítani a sír elé és majd az utókor méltatja őt.