中国国际广播电台
A Qianling magyarul Qian-sírt
jelent, amely a hazánk
nyugati részén fekvő Shaanxi
tartománybeli Weihe, azaz a
Wei-folyótól északra
található. A Qian-sír az
egyetlen olyan sír Kína több
mint 2000 éves feudális
történetében, ahol két
császárt temettek el. A két
császár két dinasztiát
képviselt, ugyanakkor
házaspár is volt. A
házaspárt a két dinaszta
császára volt: Li Zhi és Wu
Zetian. Wu Zetian volt az
egyetlen császárnő Kína
történetében, csodálatos
mese is szól róla. Wu Zetian
halála után a Qianling, azaz
a Qian-sír elé egy hatalmas
követ állítottak, amely egy
sima, azaz felirat nélküli
kő.
Wu Zetian apja
meggazdagodott fakereskedő
volt, aki vagyona révén
jutott hivatalhoz. Az
arisztokrácia sohanem
fogadta be sem őt, sem a
lányát. A régi családból
kikerülő udvari emberek
császárnévá emelésétől
kezdve rossz szemmel nézték
az alacsony sorból származó
Wu Zetian csillagának
emelkedését. És joggal, mert
az asszony sohasem a
származást, hanem mindig a
rátermettséget nézte
bizalmasainak
kiválasztásánál.
Előszeretettel alkalmazott
olyan tehetséges fiatalokat,
akik a versenyvizsgákon
tűntek ki. Nem a tudományos
fejtegetések érdekelték,
hanem a versek, azokból
ugyanis többet tudott meg
valaki tehetségéről, mint a
régi fóliánsok
értelmezéseiből. Az ő idején
honosodott meg a Tang-kornak
az a ma már különösnek tűnő
gyakorlata, hogy
költeményekkel is lehetett
indulni a hivatalnoki
vizsgákon. Wu Zetian
igazolta viszont, hogy a
VIII. század eléjének nagy
felvirágzása során nem egy
olyan politikus állt a
kormány rúdjánál, akiket még
ő indított el az útjukra, a
hagyományos arisztokrácia
pedig végleg elvesztette
korábbi szerepét.
Wu Zetian az időszámítás
szerinti 624-ben, 14 éves
korában került a császári
palotába és ágyasa lett a
Tang-dinasztia második
császárának, Tang Taizong
császárnak. Wu Zetian már
ilyen fiatal korában
kiemelkedett
határozottságával és
keménységével, mint azt a
következő történet is jól
illusztrálja.
Volt akkoriban Tang Taizong
császárnak egy rendkívül
erős lova, amelyet senki sem
tudott megszelídíteni. Wu
Zetian viszont azt mondta
Taizong császárnak, hogy én
meg tudom a lovat
szelídíteni, de ehhez
szüksegem van három eszközre
- egy korbácsra, egy
kalapácsra és egy tőrre. A
módszerem pedig a következő:
először ostorral fogom ütni
a lovat, ha azzal nem
szelídíettem meg, akkor a
kalapáccsal ütem a fejét, és
ha még ezután se lesz
nyugalomban, akkor késsel
elvágom a nyakát. Tang
Taizong rendkívül
elcsodálkozott Wu Zetian
szavain és azt gondolta,
hogy a palotai etikettet
betartó jóságos nő biztosan
nem mondhatta volna ezt, de
a mellette levő fia, Li Zhi
is hallotta a választ és
megszerette a nála 4 évvel
idősebb Wu Zetiant.
Tang Taizong halála után Wu
Zetian a császári palota
etikettjét betartva
eltávozott a palotából,
haját levágatta és szerzetes
lett. Li Zhi, Tang Taizong
császár fia pedig trónra
lépése után sokat gondolt rá
és nemsokára visszahívta Wu
Zetiant a császári palotába
és a guifei címet
adományozta neki, ami a
császár kedvelte ágyasának
járt. Wu Zetian viszont
egyáltalán nem volt
elégedett akkori
helyzetével, arra
törekedett, hogy a császár
megtegye őt első felesége
helyett császárnénak. E cél
elérése érdekében kegyetlen
tervet eszelt ki. Tang
Gaozong, Li Zhi első
felesége, a császárné
gyermektelen, meddő asszony
volt, aki nagyon szerette a
gyerekeket. Egy napon a
császárné Wu Zetiant
meglátogatta a szobájában,
aki nem sokkal korábban
szült gyereket. Miután a
császárné elment, Wu Zetian
gyorsan megfojtotta a saját
gyerekét, majd betakarta.
Amikor Tang Taizong, azaz Li
Zhi bement Wu Zetian
szobájába, mert meg akarta
nézni Wu Zetiant meg a
gyereket, csodálkozott azon,
hogy miért van betakarva a
gyerek és levette róla a
takarót. Akkor meglátta,
hogy meghalt a gyerek. Wu
Zetian a császár mellett
pedig elájult a sírástól. A
császár mindennek láttán azt
kérdezte Wu Zetian
szolgálóitól, hogy ki volt
itt. Wu Zetian egyik palotai
szolgálónője azt mondta,
hogy csak a császárné járt
itt. Mikor ezt meghallotta a
császár, nagyon
felháborodott és úgy
gondolta, hogy a császárné
gyilkolta meg a csecsemőt.
Attól kezdve rendkívül
meggyűlölte a császárnét. Wu
Zetian viszont még jobb
manővereket alkalmazott,
hogy saját célját elérje.
Végül teljesen megvalósult
amit ő akart, vagyis hogy a
császár lemondassa a
császárnét és helyette őt
tegye meg császárnévá.
Wu Zetian miután császárné
lett az akkori hagyományos
felfogás ellenére (hogy
tudniillik a nőknek nem
szabad résztveniük a
politikai ügyekben) kezdett
részt venni az állam
ügyeinek intézésében és
fokozatosan gyengítette a
császár szerepét az állami
ügyek intézésében. A császár
egészsége is rövidesen
annyira megromlott, hogy az
államügyek intézése a
talpraesett, jó eszű
asszonyra hárult. Ekkortól
kezdve két szentnek nevezték
a hazáspárt a császári
patotában a mandarinok.
Li Zhi császár 683-ban
bekövetkezett halála után
fia, Li Xian lépett a
trónra, de Wu Zetian már a
következő évben
eltávolította, hogy egy
másik fiát ültesse a trónra,
aki mellett továbbra is maga
tarthatta kezében a hatalom
gyeplőjét.
690-ben ezt a helyzetet is
megelégelte és úgy döntött,
hogy megszerzi a
teljhatalmat. Ezt a fiát is
eltávolította a trónról, és
magát kiáltotta ki
császárnőnek.
67 éves korában az állam
nevét is megváltoztatta. A
Tang-házat detronizálva
megalapította saját
uralkodóházát, a Zhout. Sem
Wu Zetian előtt, sem utána
nem ült nő a
sárkánytrónuson. 10 éves
uralkodás után 705-ben
visszavonult, s visszaadta a
trónt Li Xiannek. Még abban
az esztendőben, 83 éves
korában el is hunyt.
Wu Zetian nemcsak az első
császárnő lett Kína
történelmében, hanem az
összes uralkodó közül ő
került legidősebb korában
trónra.
Wu Zetian tulajdonképpen fél
évszázadon át irányította a
hatalmas birodalmat. Ez idő
alatt megerősödött az akkori
Kína, stabilizálodott a
társadalom, fejlődött a
gazdaság és többször
meghiúsították, hogy idegen
csapatok vonuljanak be
Kínába.
Férje mellé temették el
82-éves korában meghalt Wu
Zetian. Halála után azon a
helyen temették el, ahol
férjének sírja található.
Ezután egy felirat nélküli
sírkövet állítottak kettőjük
közös sírja elé.
A felirat nélküli sírkövet
egy darab kőből faragták,
magassága 8, szélessége 2
méter, rendkívül jól és
szépen van faragva, de
semmiféle felirat nincs
rajta. Ennek magyarázatára
több elképzelés is
született, de manapság már
nem lehet tudni, hogy melyik
az igaz.
Egyesek azt állították, hogy
Wu Zetian a felirat nélküli
sírkő állításával saját
magát szerette volna
dicsérni, mutatván: annyi
érdeme van, hogy azt már nem
is lehet írásban kifejezni.
Mások viszont úgy vélték,
hogy Wu Zetian áthágta a
kínai hagyományos rendszer,
azaz a férfiak
jogrendszerének szabályait
és ezt saját maga is nagy
bűnnek tartotta. Emiatti
szégyenében nem mert
feliratos követ állíttatni a
sírja elé.
Megint mások véleménye
szerint Wu Zetian úgy vélte,
hogy halála után a férje
mellé temetik őt, ezért nem
tudott mit írni a sírkőre,
hiszen akkor meg kellett
volna emlékezni Tang Gaozong
császárnéról vagy Wu Zhou
császárról. Hogy mindezt
elkerülje, inkább felirat
nélküli sírkövet
állíttatott.
Továbbá vannak, akik nagyon
eszesnek találják Wu Zetiant
a felirat nélküli sírkő
miatt. Azt mondják, Wu
Zetian tisztában volt vele,
hogy halála után különböző
méltatások jelenhetnek meg
róla, egy feliratos sírkő
azonban nem összegezheti az
egész életművét és érdemeit.
Úgy gondolta, a legjobb
felirat nélküli követ
állítani a sír elé és majd
az utókor méltatja őt.
|