中国国际广播电台
Mint ismert, a dél-kínai ősi
kertek hírneve külföldön is
terjed, ám Kína északi
részén van egy szintén híres
ilyen kert, amelyet
Észak-Kína „Délkelet kis
Kínájaként” emlegetnek, ez a
Shanxi tartomány Taiyuan
városának környékén fekvő
Jinci családi templom.
Jinci Taiyuan város
délnyugati részén a Xuanweng
hegység egyik oldalán, a
Jinshui folyó forrásánál
található. A hegy és a víz
körül közel száz pavilon,
pagoda, palota, oltár és híd
festői szépségű. A turisták
számára ezek igen szemet
gyönyörködtetőek. Jinci
története hosszú múltra
tekint vissza.
Az időszámítás kezdete
előtti 1064-ben a
Zhou-dinasztia első
uralkodója, Wuwang két évvel
az előző dinasztia
megdöntése után, korán halt
meg. A trónörökös Jisong
lépett trónra, akit a
történelmen Chengwangnak
hívtak. A szájhagyomány
szerint Chengwang uralkodó
akkoriban gyerek volt,
Zhougong miniszter minden
nap hátán vitte el a
gyerekuralkodót a fejedelmek
és a miniszterek
meghallgatására. A gyerek
helyett Zhougong irányította
a dinasztia politikai
ügyeit. A miniszter nagyon
hű volt az uralkodóhoz,
egymást követően többször is
levert pár lázadást, s nagy
erőt fektetett a gyerek
Chengwang nevelésébe, hogy
jó uralkodó legyen.
Egy napon Chengwang és öccse
Shuyu a pavilon hátsó
udvarán játszott. Chengwang
egy falevelet jáde tábla
alakúra vágott, s ezt átadta
öccsének, elárulva: ”ezt
adom neked annak jeléül,
hogy fejedelem leszel”. Ezt
a dolgot megtudta Zhougong
miniszter. néhány nappal
később Zhouzhong felkérte,
hogy egy szerencsés napot
jelöljön ki Shuyu
fejedelemmé avatására.
Chengwang uralkodó nevetve
mesélte a miniszternek, hogy
megtréfálta öccsét. Zhougong
miniszter komoly arcával
visszavágott: egy
uralkodónak nem lehet
viccelnie, mert az ő
mondásait a történelem
lejegyzésével foglalkozó
hivatalnokok feljegyzik, a
zenével foglalkozó mesterek
eléneklik, a hivatalnokok
pedig végrehajtják. Ennél
fogva Chengwang uralkodó
végső soron a
Tang-fejedelemséget adta
öccsének. Ezt a történetet
Kína történelmében nevezetes
”falevél vágással
fejedelemmé avatja öccsét”
néven emlegetik.
Az akkori Tang-fejedelemség
a mai Shanxi tartomány
Yicheng járásában volt.
Miután felnőtt Shuyu,
fejedelemségében többször
szemügyre vette a terület
helyzetét, fejlesztette a
mezőgazdaságot, fontosnak
tartotta a vízgazdálkodást,
s így ezeknek köszönhetően a
helyi lakosok boldogan
éltek. Shuyu fia Xiefu annak
láttán, hogy a csobogó
Jinshui folyó megnevelte a
Tang-fejedelemség lakosait,
a Tang nevét Jinra
változtatta meg, Shanxi
tartomány mai rövid neve Jin
lett. Az utódok Shuyu
emlékére a Jinshui folyó
erdejének helyén egy családi
templomot emeltek, az a
Shuyu templom, vagyis Jinci
templom.
A Jinci felhúzásának pontos
dátumát nem ismerjük. A
templomról a legkorábbi
feljegyzés az időszámítás
kezdete utáni 466 és 572
között uralkodó
Északi-Wei-dinasztia
Shuijing feljegyzés című
könyvében olvasható. Így
megtudhatjuk, hogy a Jinci
templom története az
Északi-Wei-dinasztiára
nyúlhat vissza, akkor is már
több mint ezer éves volt. A
történelem során a Jinci
templomot többször is
restaurálták, bővítették,
folyamatosan változott
homlokzatán. Az időszámítás
kezdete utáni 646-ban a
Tang-dinasztia második
császára, Li Shimin a Jinci
templomban saját kezűleg
írta meg a Jinci zengő írása
elnevezésű kőtáblára vésett
szöveget, és parancsot adott
ki, hogy jelentősen
bővítésék a Jincit. A XI.
században a Song-dinasztia
császárának utasítására
Shuyu anyjának, Yijiang
tiszteletére emelték a
monumentális Szent anya
pavilont. Azután a Szent
anya pavilon körül, mint
középső tengely körül
lépésről lépésre befejezték
a csatolt építmények, a
Shuijing oltár, a Huixian
híd, a Jinren oltár, a
Nanlao forrás pagoda
építését. Az épületek
finoman illeszkednek
egymáshoz, ezzel egy
feszített elrendezésű
kolostor, egy császári
pavilonhoz hasonló építmény
komplex alakult ki.
A Jinci templomnál nemcsak a
különböző korszak
építőművészete tekinthető
meg, két hírneves ősi fa
található ott, az egyik a
Zhoubai, a másik a Suihuai.
A szájhagyomány szerint a
Zhoubait a
Nyugati-Zhou-dinasztiában
(időszámítás kezdete előtti
XI.-VIII. század) ültették
el a Szent anya pavilontól
balra. A fa teste délre
ferdén a földszinttől 40
fokon nő, ágai és levelei a
pavilon tetejének egyik
sarkát takarják. A fa máris
közel kétezer éves múltra
tekint vissza. Suihuai
szintén ősi, több mint ezer
éves. Az ősi fák életerősen
nőnek manapság is, a Jinci
templomban található forrás
olyan képet mutatnak,
amelyben a templom épületeit
búja fák árnyékolják, az
egész csendes vízfolyások
között áll. Aki Shanxiba
utazik, nem szabd kihagynia
Jincit.
|