Kedves hallgatóink már jól tudják, hogy az időszámítás kezdete előtti V. században a Hadakozó Fejedelemségek kora volt Kínában. Az ország területét hét királyság, a Qin，Qi，Yan，Chu, Han, Wei és Zhao osztotta fel egymás közt. Közülük a Qin volt a legerősebb, állandóan támadta a többi hat királyságot, hogy uralma alá vonja az egész kínai birodalmat. Ennek következtében a több 6 királyságban két politikai szárny alakult ki: a Qin-barát és a Qin-ellenes politika. Az egyik fél szerint a Qin-királysághoz lojálisnak kell lenni, szövetségre kell vele lépni. A másik fél azt szerette volna elérni, hogy a többi 6 királyság kössön szövetséget, egységesen lépjenek fel a Qin ellen, máskülönben nincs nyugtuk tőle.
Su Qin volt a kor egyik neves tanácsadója, aki először Qin királyt kereste fel azzal, hogy színleljen békés szándékot a többi hat királysággal szemben, majd szépen egymás után győzze le őket. A király határozottan elutasította őt azzal, hogy neki nem áll szándékában egyetlen királyságot sem bekebelezni, csak barátságot kíván tartani velük. Pedig a Qin királynak régi vágya volt az egész birodalmat uralma alá hajtani. Su Qint azért utasította el, mert katonailag nem készült fel teljesen, és Su Qint sem ismerte alaposan.
Nagy bukása után Su Qin egy szál ingben, kóbor kutyaként tért haza. Szülei szóba sem álltak vele, felesége csak szőtt tovább, és amikor Su Qin ennivalót kért sógornőjétől, az nemcsak hogy elutasította, hanem még csúfolta is sikertelenségét. Su Qin erre megmakacsolta magát, elhatározta, hogy bosszút áll. Szorgalmasan tanulmányozta a hadászati, történeti és más szükséges írásokat. Annyira erős volt az elhatározása, hogy amikor elálmosodott, cipészárral szúrta combját, hogy elűzze álmosságát. Azóta a "cipészárral a combot szúrni" kifejezéssel illusztrálják Kínában az emberfölötti szorgalmat.
Su Qin tehát alaposan tanulmányozta mind a hét királyság helyzetét, végül rájött, hogy leghelyesebb lesz a hatot királyságot rábeszélni egy Qin elleni koalícióra. Sorra meggyőzte mind a hat királyt, hogy együttesen lépjenek fel Qin királyság ellen. Su Qin ez alkalommal a 6 királyság hadseregének közös vezérkari főnöke lett. Tartott ez 15 évig. El lehet képzelni, hogy mekkora nagy embernek tartották odahaza szülőfalujában. Amikor Su Qin hivatalból átment valamelyik királyság területén, a helyi hivatalnokok tiszteletteljesen álltak az út szélén. Egyszer amikor hazalátogatott Luoyangba, a helytartó tisztára söpörtette a szülőházához vezető utat, az útszélén pedig katonák sorakoztak. Idős szülei mankóra támaszkodva várták a kapu előtt, felesége szülei mögé bújt, sógornője tiszteletteljes szertartásos udvariassággal várta. Mosolyogva kérdezte Su Qin a sógornőjét: "Kedves sógornőm, most milyen alázatos vagy, hogy lehettél korábban olyan durva velem szemben?" A sógornő alázatosan válaszolt: "Amilyen nagy ember vagy, hogy is merne bárki is úgy viselkedni, mint annak idején. " Su Qin mélyet sóhajtott: "Megértem, csak mégis rosszul esett, amikor a szegény embert még szülei és közeli rokonai sem ismerték."
A kínaiak a karrierista, szolgalelkű embert ezzel szokták jellemezni: "előbb durvaság, később alázatosság".