A jingjingi csata
中国国际广播电台


Az időszámítás kezdete előtti 206-ban felbomlott az első feudális dinasztia, a Qin-uralom Kínában. Hosszú véres versengések után az országban lényegében két jelentős katonai erő állt egymással szemben, a Chu és a Han. A történészek ennek az időszaknak a "Chu-Han háborúskodás korszaka" nevet adták. Az 5 évig tartó háború során Han Xin bizonyult a legkiemelkedőbb hadvezérnek, aki a hanok oldalán irányította a hadsereget.
I. e. 204-ben Han Xin tízezer új katona élén hosszú menetelés után átkelt a Taihang hegyen és készült megtámadni a Zhao királyságot, Chu királyság vazallus államát.
Mielőtt a Zhao királyság fővárosához érkezett volna a han csapat, egy 50 kilométer hosszú keskeny völgyön kellett áthaladnia. A völgy bejáratánál, Jingjingnél a zhao király 200 ezer katonát állomásoztatott, kipihenve várta Han Xint. A 200 ezer jól felszerelt katona bizony nagy főlényben volt a hosszú út után kifáradt tízezer han harcossal szemben.
Li Zuoche zhao vezérkari tanácsadó azt javasolta Chen Yu katonai vezérnek, hogy szembe állítsa fel a hadsereg fő erejét, ugyanakkor megkerülve Han Xin csapatát, vágják el az élelmiszerszállító vonalát, majd onnan támadják hátba Han Xin csapatát. Li Zuoche szerint ezzel a taktikával minden bizonnyal foglyul tudják ejteni a han vezért, Han Xint. Chen Yu azonban elvetette Li Zuoche javaslatát, és rámutott, hogy a klasszikus hadászati művek a frontális támadást tartják a legcélravezetőbbnek, ha erőfőlényben van egy hadsereg.
Han Xin han vezér tisztában volt azzal, hogy frontális harc esetén semmi kétség nem fér a teljes vereséghez. Ezért Jingjingtől közel 20 kilométerre verte fel táborát, és alaposan tanulmányozta a két sereg helyzetét.
Éjfélkor Han Xin kiválasztott 2000 harcost, mindegyiknek han zászlót adott, és a nagy sötétben kerülő úton a zhao tábort megkerülte, és ott elrejtőztek. A következő nap, miután a zhao katonák elmentek a hadműveletre, a han katonák elfoglalták az üres tábort, és kicserélték azok zászlóit így most han zászló lengett a táborban mindenütt.
Ezzel egyidőben Han Xin megkezdte a támadást a zhao hadsereg ellen. Mire közelbe kerültek Jingjinghez, már hajnalodott. Chen Yu zhao vezér is kiadta a parancsot az ellentámadásra. Fél napig tartott a közelharc, de egyik fél sem tudta a másikat legyőzni.
Ekkor a Han Xin által előre küldött 2000 han katona a zhao táborok mögött hangosan kiabálni kezdett, hogy „Előre!”. A megzavarodott zhao katonák saját táboruk tetején meglátták a han zászlót. Azt hitték, hogy a han katonák elfoglalták a szálláshelyüket, ezért a délelőtti harctér felé hátráltak. Teljes volt a pánik a zhao hadseregben. Han Xin megragadta a kedvező alkalmat, teljes erővel kezdte támadni a zhao hadsereget. Az egyébként nagy főlényben levő zhao sereg a menekülést választotta, a zhao bábkirályt pedig foglyul ejtették a han katonák.
A jingjingi csata tanulságos példa a kínai hadtörténetben arra, hogy egy kis létszámú csapat rugalmas taktikával megsemmisítette a nagy számbeli főlényben levő, de merev stratégiát követő hadsereget.