Az időszámítás kezdete előtti IV. században a Hadakozó Fejedelemségek közül csak hét maradt fenn, közülük a Qin királyság volt a legerősebb.
A négy szomszédos királyság, a Han, a Wei, a Yan és a Zhao szövetséget kötött Qin király terjeszkedése ellen. Azonban a szövetség rövid életű volt. Qin egyhamar bekebelezte a Qi királyságot, amit a szövetség azonban tétlenül nézett. Most a Qin terv szerint a gyenge Yan királyság került sorra. A gyenge akaratú Yan király a Qin királynak azt ajánlotta, hogy a békéért kész a Han királyság Shandang (a mostani Shanxi tartomány Changzhi környékén) térségét a Qin közigazgatásnak átengedni. Ám Feng Ding, Shandang kormányzója erre nem volt hajlandó, ő inkább a Zhao királynak ajánlotta fel a térséget a Qin királyság elleni közös fellépésért cserébe. Feng Ding ajánlását a Zhao király örömmel elfogadta, nem számítva a lehetséges következményekre.
A Zhao király mohósága felháborította az egyébként is agresszív Qin királyt. I. e. 261-ben a király parancsára Wang Qian Qin tábornok erős csapattal lerohanta Shandangot. A Zhao csapat Changpingig (a mai Shanxi tartomány Gaoping környékén) vonult vissza. A Zhao király nem nyugodott bele vereségébe, Lian Po tábornokot küldte az elveszített térség visszaszerzésére. Lian Po a gyenge Zhao hadsereggel nem tudott győzedelmeskedni a Qin hadsereg fölött, azonban volt annyi ereje és esze, hogy megakadályozza további terjeszkedésüket. Ekkor hosszú időre patthelyzet alakult ki.
A Qin király ekkor lépett, ügynökei azt kezdték híresztelni, hogy Lian Po csak a kedvező feltételekre vár, hogy a Qin királynak felajánlja Changping térségét és azt is terjesztették, hogy a Qin hadsereg Zhao Kuot becsüli a legjobban, nagyszerű hadvezért látnak benne.
Zhao Kuot otthon, a Zhao királyságban is kiváló stratégának tartották, ő is ezt hitte magáról, pedig csak papíron volt eszes stratéga. Soha nem vezetett csapatot komoly harcban. Most a király őt választotta ki arra, hogy váltsa fel Lian Pot, és vezesse a Zhao hadsereget a Qin hódító sereg ellen. Mire megérkezett Zhao Kuo Changpingbe, már meg is változtatta Lian Po tervét, nagy támadásra készült, arra számítva hogy nagyszerű haditervével legyőzi a számbeli főlényben levő Qin csapatot.
A Qin király értesült a Zhao vezércseréről, és rögtön kinevezte a tapasztalt Bai Qi tábornokot az eredménytelen Wang Qian helyére. Mindez nagy titokban történt, hogy a Zhao hadsereg ne értesüljön róla.
Bai Qi tábornok alaposan tanulmányozta a Zhao hadsereg állapotát, vezérük tudásbeli és emberi gyengeségeit. Közben pedig készületlenséget és lazaságot tettetett. Titokban körülvette a Zhao hadsereget, de közben úgy tett, mintha hátravonult volna a Zhao hadsereg elől.
I. e. 260-ban nagy támadásra készült Zhao Kuo, miután tévesen arról tájékoztatták, hogy a Qin csapat hátravonult. Hatalmas támadást vezényelt. A Qin hadsereg elülső szárnya továbbra is folytatta a visszavonulást, a mit sem sejtő Zhao Kuo saját győzelmének könyvelte el a Qin manővert, és teljes erődobással vezényelte csapatait előre, addig, amíg teljes serege a Qin ostromgyűrűbe került. Amikor észrevette a nagy veszélyt, már nem volt ideje és lehetősége visszavonulni a Qin ostromgyűrűből. 46 napon át próbálkozott kitörni a gyűrűből, eredménytelenül. Ekkor a kétségbeesett Zhao Kuo tett egy utolsó próbát: saját maga vezette a legerősebb rohamcsapatot a Qin katonák ellen, és végül a Qin íjászok ölték meg. A vezér nélkül maradt 400 ezer Zhao katona letette a fegyvert, őket az utolsó emberig élve temettette el Bai Qi tábornok.
A changpingi csata volt Kína hadtörténetében a legrégebbi, legkegyetlenebb, párját ritkító véres ütközet, ugyanakkor mérete alapján a legnagyobb bekerítő hadművelet.