A π értekének kiszámítása a matematikában nagyon fontos és nagyon nehéz kutatási téma. Sok régi kínai matematikus tett erőfeszítéseket a π kiszámítására, és az időszámítás szerinti V. században élt Zu Chongzhi által elért eredménye a π kiszámítására tett erőfeszítések egyik mérföldkövének számít. Zu Chongzhi régi nagy kínai matematikus és csillagász volt. Zu Chongzhi az időszámítás szerinti 429-ben született a Jiankang nevű helyen (a mostani Jiangsu tartomány Nanjing városában). Ősei mind a csillagászat és a naptár területén végeztek kutatásokat. Zu Chongzhi gyermekkorától kezdve érdeklődött a matematika és a csillagászat iránt, és 464-ben, 35 éves korában kezdte kiszámítani a π értekét.
A régi Kínában az emberek a gyakorlatból ismerték, hogy a kör kerületének érteke több mint három átmérő hosszúságú, de mennyivel több? Erről nem volt egységes vélemény. Zu Chongzhi előtt Liu Hui kínai matematikus a π számolásának tudományos módszerének a körvágási módszert javasolta. Ez abból indult ki, hogy a körbe rajzolható sokszögnek kerülete megközelíti a kör kerületét. Ezzel a módszerrel Liu Hui a π értekét negyedik tizedes jegyig kiszámolta. Zu Chongzhi a korábbi eredményeket is felhasználva sokszori számítások után a π értekét 7 tizedes jegyig kiszámolta. Azt viszont nem tudjuk, hogy milyen módszert használt. De ha feltételezzük, hogy Zu Chongzhi Liu Hui módszerével kereste az érteket, akkor a körbe 1600 oldalú sokszöget kellett rajzolnia, ami nagy munka volt. 

Zu Chongzhi eredményét a külföldi matematikusok csak több mint ezer évvel később érték el. Egyes külföldi matematikus azt javasolták, hogy a π-t „Zu arány”-nak nevezzék, hogy megemlékezzenek Zu Chongzhi kiváló teljesítményére. A π értekén kívül Zu Chongzhi fiával ügyes módszerrel megoldotta a gömb térfogatának kiszámítását. Az ő elméletük megegyezik a nyugati világban ismert „Cavalieri”-elmélettel, de amelyet csak Zu Chongzhi koránál több mint 1000 évvel később talált ki Cavalieri olasz matematikus.
Zu Chongzhi matematika területén elért eredménye a kínai régi matematikának fontos része volt. A XIV. század előtt Kína a világ legfejlettebb országainak egyike volt matematikában. Például a theoréma elmélet már szerepel a régi kínai matematikai iratban, a „Zhoubi Suanjing” című könyvben (körülbelül az időszámítás kezdete előtti II. századból). Az időszámítás kezdete előtti első évszázadban készült másik fontos matematika iratban, a „Jiuzhang Suanshu” című könyvben a világon elsőként javasolták a negatív szám fogalmát, továbbá a pozitív és negatív számok összeadásának és kivonásának szabályait.