|
|
|
|
|
A kínai kisnemzetiségek
tavaszünnepi szokásai |
|
中国国际广播电台
A tavaszünnep az 56 kínai
kisnemzetiség közös ünnepe. A
han nemzetiség mellett sok
kisnemzetiség is a saját maga
módján emlékezik meg erről a
napról.
A li nemzetiség (tagjai
elsősorban a dél-kínai Hainan
tartományban élnek) családjukkal
ünneplik az újév előtti estét. A
családtagok összegyűlnek,
finomakat főznek, pálinkát
isznak, közben énekelnek.
A yi nemzetiség (tagjai
elsősorban a délnyugat-kínai
Szicsuan tartományban élnek) a
tavaszünnep idején a yi
nemzetiségiek együtt táncol, a
tánc neve: axi diaoyuewu. A
tavaszünnepen egyes falvakban a
férjek vezetik a háztartást, a
feleségeket pihenni hagyják.
A miao nemzetiség (tagjai
elsősorban kínai Hunan és
Guichou tartományban élnek)
saját nyelvükön kejiannak
nevezik a tavaszünnepet, minden
család disznót- és juhot öl az
alkalomra, hogy az új évben
boldogok legyenek. Emellett a
miao nemzetiség tagjai együtt
éneklik az új tavaszi dalt.
A man nemzetiség (tagjai
elsősorban az északkelet-kínai
Pekingben és Hebei tartományban
élnek) kétszer üli meg a
tavaszünnepet, előtte ló
ugratási versenyt rendeznek.
A dong nemzetiség (tagjai
elsősorban a délnyugat-kínai
Guichou tartományban élnek) az
ünnepre idején halat szolgálnak
fel, az az ünnepi fogás, ez
hozza meg hitük szerint a jövő
évi boldogságot.
A zhuang nemzetiség (tagjai
elsősorban a délnyugat-kínai
Guangxi Zhuang Nemzetiségi
Autonóm Területben élnek) az
újév előtti este elkészíti a
következő napra szánt ételt,
számukra ez jelenti a boldog
jövőt.
A qiang nemzetiség (tagjai
elsősorban a délnyugat-kínai
Szicsuan tartományban élnek)
családjai a tavaszünnep idején
áldozatot mutat be az elődök
tiszteletére. Emellett az újév
előtti este összeülnek és
pálinkaivászat mellett
beszélgetnek.
A shui nemzetiség (tagjai
elsősorban a Nyugat-Kínában
fekvő Guizhou tartományban
élnek) fiatal képviselői a
tavaszünnep idején a
felnőttektől cukrokat és
gyümölcsöket kapnak, aki többet
kap, az azt jelenti, hogy boldog
és ügyes lesz a jövőben.
A bai nemzetiség (tagjai
elsősorban a Délnyugat-Kínában
fekvő Yunnan tartományban él)
családjai reggel édes vizet
isznak, ami az édes jövőt
jelképezi.
A koreai nemzetiség (tagjai
elsősorban az Északkelet-Kínában
fekvő Jilin tartományban élnek)
családjai úgynevezett páros
újévi feliratokat ragasztanak ki
és finom ételeket készítenek az
ünnep alatt. Ezután gyönyörű
ruhában felkeresik az idősebb
családtagokat.
A mongol nemzetiség (elsősorban
az Északnyugat-Kínában fekvő
Belső-Mongóliai Autonóm
Területen él) tagjai gyönyörű
ruhába öltöznek, a fiatalok
lóháton felkeresik az idősebb
családtagok sátrait. Emellett a
mongolok közül sokan maszkkal az
arcukon énekelnek és táncolnak a
jeles ünnep alkalmából.
A hani nemzetiség (elsősorban a
Délnyugat-Kínában fekvő Yunnan
tartományban él) az ünnepen nagy
ceremóniát rendez a 13 éves
fiataloknak, az ünnepség után a
fiatalokat felnőttnek tekintik.
A pumi nemzetiség (elsősorban
Yunnan és Szicsuan tartományban
él) reggel petárdázással kezd,
majd hangszerekkel ünnepel.
A buyi nemzetiség (elsősorban a
Délnyugat-Kínában fekvő Guizhou
tartományban él) fiatal tagjai
az ünnepen gyönyörű ruhában
meglátogatják egymást, vagy
együtt kirándulnak.
Az elongchun nemzetiség
(elsősorban az
Északkelet-Kínában fekvő
Heilongjiang tartományban él)
fiataljai a reggeli idején egy
pohár pálinkát adnak az idősebb
családtagoknak a tiszteletet
jeleként, majd a fiatalok
egymásnak adják az italt. A
reggeli után a fiatalok
versenyre gyűlnek össze.
A dawuerhan nemzetiség
(elsősorban az Északelet-Kínában
fekvő Heilongjiang tartományban
él) fiataljai reggel befestik
egymás arcát, amivel hitük
szerint boldoggá teszik annak
életét.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|