中国国际广播电台
A kínai civilizáció többezer
éves múltra tekint vissza.
Kínában a XX. század óta számos
jelentős ásatás volt.
A szóban forgó 14
négyzetkilométernyi lelőhelyen a
több mint 3 ezer éves
Shang-dinasztia, más néven a
Yin-dinasztia fővárosa volt.
Henan közép-kínai tartományban
Anyang várostól északnyugatra
fekszik Xiaotun és másik öt
faluban. Történelmi feljegyzések
szerint az időszámításunk előtti
XIV. században a Shang-dinasztia
királya, Pan Geng a mai Shandong
tartományból, Qufu városból ide
költöztette át a fővárosát. Az
ezt követő 300 évben Yinxu
mindig a dinasztia politikai,
kulturális és gazdasági
központja maradt. Az
időszámításunk kezdete előtti
1046-ban Zhou Wuwang király
legyőzte a Shang-dinasztia
utolsó királyát, Zhou Wangot.
Ezzel megsemmisült a
Shang-dinasztia. A városból csak
romok maradtak.
1928-ban indult meg az ásatás.
Ennek során számos csontot
találtak, melyeken rovásírásos
jelek voltak. Bronztárgyakra és
más régi tárgyakra is bukkantak.
A Yinxu lelőhely feltárása Kína
legjelentősebb régészeti
felfedezése volt a XX. században.
A csontfeliratok felfedezése
nagy esemény volt a világ
ásatásainak történetében is.
A csontrovásírás
teknősbéka-páncolra és csontra
rótt ősi írás. A Shang-dinasztia
korában a királyok minden
ügyintézés előtt megjósoltatták
a következményeket. A feliratos
csont pedig a jóslás eszköze
volt.
(A
Yinxu-lelőhely )
Felhasználása előtt először
meg kellett tisztítani a
teknősbéka-páncélt és az
állatcsontot a vértől és a
hústól. Utána késsel,
vésővel, illetve fúróval
vájtak bemélyedéseket a
csontokon és a
teknősbéka-páncolokon. A
jósoknak rá kellett vésniük
a nevüket, a jóslás
időpontját és a feltett
kérdéseket a csontokra,
illetve a páncélokra. Utána
tűzzel kellett égetni a
csontokon, páncélokon levő
vájatokat és bemélyedéseket,
amelyek a felmelegedéstől
megrepedtek. A jósok a
repedések alakulását
elemezve meghatározták a
jóslás eredményét. Rávésték
azt is a csontokra, hogy
bekövetkezett-e az, amit
jósoltak. A jóslásról szóló
szöveget is hordozó
teknősbéka-páncélokat és
állati csontokat, azaz a
feliratos csontokat mint
hivatos dokumentációt
őrizték a levéltárban.
A csonton vésett
fogalom-írásjelek olyan
régiek, mint az ősi
egyiptomi képírások. A XX.
század elején végzett
nagyszabású ásatások nyomán
a föld alá került ősi város
újból napvilágra került.
(A feliratos
csontok)
A Huanhe folyó átszeli a
lelőhelyet. A folyó déli
partján a királyi palota, a
települések, a kézműipari
műhelyek romjai, az egykori
nemesek és az átlagemberek
sírjai bukkantak elő. A
folyó északi partján pedig a
királyok, a nemesek sírjai
és több mint ezer olyan
gödörre akadtak, ahol
rabszolgákat végeztek ki
áldozatul. Az ásatások során
a királyi palota
pavilonjainak, műhelyeinek
romjaira bukkantak. Számos
termelőszeköz, szerszám,
háztartási eszköz, hangszer
és csontra vésett írásjel
került elő. A szöveges
vésett csontdarabok száma
meghaladja a 160 ezret.
Ezeken több mint 4000
írásjelet tartalmaznak.
Eddig a szakértők több mint
3000 írásjelet viszgáltak
meg. Ezekből több mint 1000
írásjelet egyértelműen
megfejtettek. Vannak olyanok,
amelyek jelentéséről még
megoszlik a szakértők
véleménye. Vannak olyanok
is, amelyek
megfejthetetlenné váltak. A
csonton vésett szövegek
összefoglalták az akkori
társadalmi, politikai,
gazdasági, kulturális stb.
helyzetet. Ma az emberek az
emberiség legrégibb
levéltáraként, illetve
enciklopédiájaként emlegetik
ezeket a csontra vésett
szövegeket.
Liu E 1913-ban megjelent
könyvében külön foglalkozott
a feliratos csontokkal.
Utána Guo Moruo neves
történész és irodalmár
1929-ben megjelent könyvében
is sikeresen kutatta ezt az
ősi kínai irást.
A yinxu lelőhelyen talált
csontra vésett írásjelek
mellett a Shang-dinasztia
előtti Nyugati Zhou-dinasztiából
származó feliratos
csontírásra is bukkantak,
amelyek csak annyiban tértek
el a yinxu lelőhelyen
találtaktól, hogy a Nyugat
Zhou-dinasztiából való
feliratos csontokon kevesebb
írásjelet rögzítettek.
A leletek között talált
kocka alakú négylábas
bronzedény súlya eléri a 900
kilót. Ez a legnagyobb és a
legnehezebb bronzedény a
világon a már előkerültek
közül. Egy királyné sírja is
épségben maradt fenn.
Feltárták több mint 50
királyi palotaépület
alapzatát, 12 király sírját,
a nemesek és az egyszerű
emberek több ezer sírját.
Emellett nagy számban
kerültek elő bronz-, jáde-,
kerámia- és a csonttárgyak.
Mindez több oldalról mutatja
be az ókori Kínát.
|