A Ming-dinasztia őseinek sírtelepe
中国国际广播电台

A különböző régi kínai dinasztiák sírtelepei közül az 1368 és 1644 között uralkodott Ming-dinasztia sírjai maradtak meg a legnagyobb épségben. A dinasztia első sírtelepét az 1368 és 1398 között uralkodott Zhu Yuanzhang, a Ming-dinasztia első császára építette ősei számára. Zhu Yuanzhang csodálatos, legendás kínai császár volt. Anhui tartományban szegény parasztcsaládból származott. Gyemekkorától sokat dolgozott a földeken és egy szülőföldjén levő templomban szerzetesnövendékként tevékenykedett. Miután felnőtt, csatlakozott az 1271 és 1368 között uralkodott mongol Yuan-dinasztia elleni parasztfelkeléshez. Bátorsága, kitűnő taktikája és stratégiája miatt közkatonából tiszt, később pedig a parasztfelkelés vezére lett. 1368-ben Zhu Yuanzhang megdöntötte a Yuan-dinasztiát, újból egyesítette egész Kínát és trónra lépett.
Miután császár lett, Zhu Yuanzhang szülöföldjén megkezdte az úgynevezett ruha- és fejfedősírokat építeni, hogy megemlékezzen nagyszüleiről, dédszüleiről és más őseiről. A ruha- és a fejfedősír alatt az értendő, hogy a sírban nem temetik el a halott holttestét, hanem csak ruháit és fejfedőit. Itt azonban valóban eltemették a császár dédapját is.
A Ming-dinasztia őseinek sírtelepe a kelet-kínai Anhui tartományban Xuyi járásában Gusi város környékén fekszik, Kína negyedik legnagyobb édesvizi tavának, a Hongze-tónak keleti partján. 28 évet fordítottak a sírtelep építésére. A sírtelep rendkívül nagy méretű, három fal övezte. A védőárok fölött három úgynevezett aranyhíd ívelt. Több mint 1000 pagoda, pavilon és helyiség volt a területen. A 250 méter hosszú Isten-út észak-déli irányban szeli át a sírtelepet. Az út két oldalán 42 emberi vagy állati kőszobor állt. Mindegyikük súlya több tonna. A szobrok magasak és méltóságosak. A sírtelep alatt sírkápolnák vannak. 

（A Ming-dinasztia őseinek sírtelepe）

A sírtelep felfedezése a véletlennek volt köszönhető. 1680-ban a sírtelep belesüllyedt a Hongze-tóba egy súlyos árvíz miatt. Ettől kezdve a víz alatt maradt. 1963-ban súlyos aszály volt a Hongze-tó térségében. A szárazság idején a kőszobrok felbukkantak a vízből. Ezek a szobrok mandarinokat, tábornokokat, eunuchokat, oroszlánokat, lovakat és kocsisokat, valamint másokat ábrázolnak. Minden szobor több mint 3 méter magas, és 10 tonna súlyú. A régészek vizsgálatai szerint a felszíni pagodák, tornyok, pavilonok és más épületek már ledőltek, de a földalatti paloták, azaz a sírkápolnák épségben maradtak
A kripták hosszú ideig vízben álltak, ami megvédte a kápolnákat a levegő bomlasztó hatásától. Az 1963-as súlyos szárazságot követően 1993-ban és 2001-ben újabb aszály sújtotta a vidéket. Minden természeti csapás alkalmából előtűnt néhány építmény a vízből. 2001-ben a sírtelepet körülvevő 1178 méter hosszú falszakasz is előbukkant. 1981 és 1982 között gáttal zárták el az Isten-utat. A tó így kiszárított részéből előkerült hatalmas kőszobrok az egykori sírtelep monumentális méreteit bizonyítják.
A sírtelep melletti Gusi város annak idején rendkívül virágzó központ volt. Később sajnos az árvíz elárasztotta. Majd éveken át a Hongze-tó iszapja borította be. A régészek vizsgálatai azt mutatják, hogy a város felszíni épületei nem mentek teljesen tönkre. 1993-ban a súlyos aszály idején a városfal és az épületek egy része kiemelkedett a vízből. A szakértők szerint az ősi városképet helyre lehet majd állítani, ha minden előbukkan a visszavonuló vízből. Olaszországban annak idején a Vezúv vulkán kitörése eltemette Pompei várost. Későbbi feltárása nagy feltűnést keltett az egész világon. A szakértők szerint Gusi a kínai Pompei lehet, ha majd teljesen előkerülnek épületei a vízből.