中国国际广播电台
A Ming-sírok egy államcsínnyel
voltak összefüggésben. A Ming-dinasztia
első császára, Zhu Yuanzhang
Nankingban székelt. Közvetlenül
halála előtt egyik unokájának
adta át helyét. Mivel negyedik
fia, Zhu Di elégedetetlen volt
apjának ezzel a döntésével,
államcsínyt hajtott végre és
sikerült megkaparintania a
hatalmat. Zhu Yuanzhang unokája
az államcsíny során eltűnt,
holléte mindmáig ismeretlen.
Miután trónra lépett Nankingban,
Zhu Di itt nem érezte magát
biztonságban, ezért
átköltöztette a fővárost
Pekingbe. Ezután a sírtelep
helyének kiválasztásával bízta
meg beosztjait. Végül úgy
döntöttek, hogy Peking
északnyugati környékén egy olyan
festői szépségű helyen létesítik
a sírtelepeket, amelyet könnyű
lehetett védeni, de nehéz volt
bevenni. Saját sírjának a
Changlin nevet adta. Az
építkezések 1409-ben kezdődtek,
1644-ben fejeződtek be a
sírtelepeken. Itt összesen 13
császárt temettek el. Ezért az
emberek a 13 sírtelepként
emlegetik ezt a császári temetőt.
A sírtelepek stílusa
lényegében hasonlít Zhu
Yuangzhangéhoz a Ming-dinasztia
első császáráéhoz. A
sírtelepek tengelyén egy
úgynevezett Isten-út fekszik,
amely két oldalán szintén
óriási kőszobrok állnak. Ez
a császárok méltóságát
mutatja. A főbejárat előtt
egy több mint 450 éves magas,
fehér márványdarabokból
készült dísztorony emelkedik.
A torony közelében a
sírtelepek főbejárata, azaz
a Dagong nevű kapu áll.
Korábban a császárok rajta
keresztül jutottak be a
sírtelepre akkor, amikor
tisztelettel és kegyelettel
adóztak őseiknek a halottak
napján. Mintegy 40 kilométer
hosszú, tíz őrtoronnyal
tagolt magas fal övezi a
sírtelepeket. Az
őrtornyoknál katonák
állomásoztak, akik védték a
sírtelepeket.
A sírtelepeken különböző
létesítményeket építettek a
sírtelepek személyzetének és
az ott állomásozott katonák
részére. Például Eunuch-kerteket,
kertészházakat, laktanyákat
hoztak létre.
(Ming-sírok)
A császárok számos mesét
terjesztettek a sírokról,
hogy örökké megőrizzék azok
ismeretlenségét. Ezen kívül
nagy gonddal rejtették el a
sírkápolnákat is. Erre a
Dinglin nevű sírtelep a
példa. Felszíni
faépületeinek nagy része
tönkrement. De kőalapzata
épségben fennmaradt. A fal
által körülvett hatalmas
sírdomb előtt egy pavilon
áll, amelynek közepén
hatalmas sírkő emelkedik. A
sír rendkívül titokzatos.
1956 májusában a régészek a
sírdombot övező falnál egy
helyen véletlenül némi
téglaközi különbséget láttak
és innen kezdték az ásatást.
Később kiderült, hogy itt
van a földalatti palotához
vezető folyosó nyílása. A
hosszú folyosón sok helyen
megtévesztő utat építettek.
Amikor már néhány tucatnyi
méterre megközelítették a
sírkápolnát, a régészek nem
tudták tovább folytatni a
feltárást, hiszen semmilyen
olyan jelet sem találtak,
amely a földalatti palota
irányára mutatott volna.
Végül véletlenül találtak
egy útbaigazító kődarabot.
Elképzelhető, hogy a sír
valamely építésze
szándékosan hagyta ránk ezt
a követ. Rajta olyan szöveg
olvasható, amely merre és
milyen messzire van a
földalatti palota kapuja.
Ezen útbaigazítás alapján
sikerült megtalálni az 1195
négyzetméter alapterületű
sírkápolnát. Az ebben levő
elő-, középső, hátsó, bal-
és jobboldali termeket mind
kődarabokból rakták fel. A
középső teremben három fehér
márványból készült trónszék
áll. A hátsó a főterem, ahol
három fakoporsó helyezkedett
el. A középső a legnagyobb,
amely Zhu Yijun császár
nyughelye, a másik kettő
pedig két feleségéé.
Körülöttük 26 láda volt,
jádetárgyak, porcelánvázák
és más kisebb tárgyak voltak.
Összesen több mint 3000
lelet került elő. Köztük
színpompás textilcikkek,
ruhák, arany- és
ezüstékszerek, számos arany-,
ezüst-, jáde- és
porcelánedény volt. Minden
teremben óriási
porcelánedények álltak,
amelyek mécsesként
szolgáltak, tele voltak
olajjal. Ennek segítségével
kívánták a sírkamra
oxigénjét elszívni. A többi
császári sírt eddig még nem
tárták fel.
|