A Han-dinasztia manchengi sírja és az aranyszálas halotti ruha
中国国际广播电台

Az időszámítás kezdete előtt 206 és 8 között uralkodott Nyugati Han-dinasztia idején az emberek azt hitték, hogy a jáde konzerválja a holttesteket. Ezért aranyszállal összekötött jádedarabokból készült ruhában temették el a halott császárokat és császárnékat, valamint a fontosabb arisztokratákat. 1968-ban az észak-kínai Hebei tartomány Mancheng járásában, amikor a régészek feltárták Liu Shengnek, a Zhongshang fejedelemség vezérének és feleségének sírját, aranyszállal összekötözött jádedarabokból készült halotti ruhát találtak.
Mancheng járás Pekingtől több mint 200 kilométernyire délkeletre fekszik. Itt temették el egymás mellé a fejedelmet és feleségét, Dou Want. Liu Sheng az írott feljegyzések szerint az időszámítás kezdete előtti 154-ben lett fejedelem és 42 évig uralkodott.
Liu Sheng sírja gyakorlatilag egy hegy belsejében található. Az egész hegy maga a sír. A kriptát úgy alakították ki, hogy olyan mint egy földalatti palotaegyüttes. Hálószobák, előszobák, koncerttermek és más helyiségek találhatók benne. A földalatti palotaegyüttes monumentális építmény, szerkezete igen bonyolult. Egy ilyen óriási kripta kialakításához a kemény kőzetből még a mai legkorszerübb technikával is legalább száz ember egyéves munkájára lenne szükség.
A földalatti sírban vagy palotaegyüttesben rengeteg halotti tárgyat találtak, amelyeket egy sajátos rend szerint helyeztek el. A leletek között arany-, ezüst-, bronz-, vas- és más fémtárgyak, jádéből és más drágakövekből készült faragványok, továbbá kerámiatárgyak szerepelnek. Közülük az aranyszállal összekötözött jádedarabokból készült halotti ruha a legértékesebb. A jádedarabok általában négyzet, téglalap, rombusz és háromszög alakúak, de vannak másfajták is. Minden jádedarabba négy kis lyukat furtak és aranyszálakkal kötötték össze őket. A halotti ruha fejfedőből, kabátból, nadrágból, kesztyűből és cipőből áll. A teljes viselet két méter hosszú. Az aranyszálak súlya több mint 1100 gramm. Ezen kívül szemfedőt, és különböző dugókat találtak a koporsóban: az orr, a fül, a száj, sőt, a végbélnyílás számára. Ezek mind jádéből készültek - mint ahogy az a darab is, amely a nemi szervet védte.
Az archeológusok véleménye szerint egy ilyen halotti ruha elkészítése igen bonyolult művelet. Először az emberi test különböző részeinek alakja szerint különböző alakú és méretű vékony darabokra vágták és reszelték a nagyobb jádedarabokat. Utána négy lyukat fúrtak minden vékony lapocska sarkaiba. Végül simára csiszolták a vékony jádedarabokat. A mérések szerint a nagyobb jádedarabok vékonyabbakra történt reszelésének szélessége alig 0,3 milliméter. A lyukak átmérője pedig 1 milliméter. Ebből nyilvánvaló, hogy a ruha készítőinek rendkívül precíz munkát kellett végezniük.
Liu Sheng fejedelem feleségének, Dou Wannak a sírjában ugyanolyen halotti ruhára bukkantak, mint amilyen a férjéé volt. Ez is kabátból, nadrágból, kesztyűből, fejfedőből és cipőből áll. Csak annyi az eltérés, hogy a feleség halotti ruhája valamivel kisebb mint a férjéé. Liu Sheng fejedelem és felesége aranyszálas jáde halotti ruhája teljes épségben megmaradt. Ezeket tanulmányozva jobban megismerhető az ilyen halotti ruhák alakja és szerkezete, hiszen korábban csak írott feljegyzésekből lehetett tudni valamit ezekről az érdekes öltözetekről.
A halotti ruhák mellett számos arany-, ezüst- és bronztárgyat is találtak a sírban. Közülük az akupunktúrához használt arany- és ezüsttűk érdeklik legjobban a kutatókat. Ezeket a tűket olyan bronzedényekben helyezték el, amelyeken a „gyógyászat” írásjel olvasható. Mindez fontos adalék a kínai akupunktúra és a hagyományos kínai gyógymód történetének kutatásához. A sírban elhelyezett tárgyak között egy olyan lyukas kanál is volt, amely az idő mérésére alkalmas. Az eddig előkerült hasonló kanalak közül ez a legrégibb. Az értékes lelet fontos szerepet játszik a kínai csillagászat történetének kutatásában. Liu Sheng koporsójában volt a kardja is, amely sokszorosan edzett fémből és vegyi kezeléssel készült - mindez az ókori kínai kohászat magas színvonalát mutatja.
Az aranyszálas halotti ruhákat és más, a sírban talált tárgyakat külföldön is többfelé bemutatták.
1988-ban a kínai kormány kiemelten védett műemlékké nyilvánította a leleteket.