A dungfangi Mogaoku barlangtemplomok
中国国际广播电台

Északnyugat-Kínában, Dunfang város külső kerületében helyezkednek el a világhírű Mogaoku barlangtemplomok, ahol a legértékesebb és a legépebb buddhista történelmi értékeket őrzik a világon. A barlangtemplomokban őrzett értékek jól bemutatják a több tucatnyi kínai dinasztia mintegy 1000 éves kőszobrászatát.
Az északnyugat-kínai Gansu tartományban Dungfang város környékén a Mingshashan hegy közel két kilométeres keleti szakadékában öt szinten számtalan barlangot vájtak.
366-ban láttak hozzá a kivitelezéshez. Több dinasztián át a VII. században uralkodott Tang-dinasztiáig már több mint ezer buddhista barlangtemplomot, illetve cellát hoztak létre.
A barlangokban és a cellákban számos buddhaszobrot alkottak és számos falfestményt festettek. Ez a történelmi, kulturális tárház a Selyemúton van, ezért összeköti a Keletet és a Nyugatot egymással az egyházi, a kulturális és a tudományos életben. A kínai és a külföldi művészet harmóniában fonódnak össze itt egymással.
A történelem múlásával és az emberi pusztítások ellenére több mint 500 barlang és cella maradt ránk. A bennük fennmaradt freskók területe körülbelül 50 ezer négyzetmétert tesz ki. Több mint 2 ezer szobor áll itt, amelyek különböző alakokban és viseletben vannak, ami a különböző dinasztiák jellegzetes művészeti stílusát tükrözi. A falfestmények igen színpompásak. Hossúságuk közel 30 kilométer, egy monumentális gallériát alkothatnának.
A festmények főleg a buddhista kultúrából vették témájukat. Ezek az alkotások Buddhát, a tanítványait, az égi isteneket ábrázolják. Ezen kívül a kínai, közép-ázsiai és indiai kiválóságokat is megörökítik. A festmények megjelenítik a különböző kínai nemzetiségek társadalmi rétegeinek egykori életét, népviseletét, az ókori kínai építőművészetet, zenei műfajokat, tancművészetet és akrobataművészetet. A látogatóknak felidéződnek az ókori kínai-külföldi kapcsolatok emlékei. Sok nyugati tudós „Fal-könyvtárként” emlegeti a dunfangi falfestményeket
Sajnos az újkorban a Mogaoku barlangtemplomok fájdalmas pusztításokon mentek keresztül.
1900-ben a barlangoknál véletlenül felfedeztek egy 3 méter hosszú és széles tárházat, amelyben több mint 50 ezer szentkönyv-kötetet, dokumentumot, selyemcikket, festményt, buddhista tárgyat őriztek, amelyek Kína, közép-, és dél-ázsiai valamint európai országok történelmét, földrajzát, politikai, nemzetiségi, katonai, nyelvi, irodalmi, művészeti, vallási, tudományos, orvostudományi életét érintik. Ezért a tudósok az ókor és középkor enciklopédiájának tartják a Dunfangi barlangtemplomot. A tárház felfedezésétől eltelt alig 20 esztendőben mintegy 40 ezer szentkönyv-kötetet, festményt, szobrot és más értéket vittek el külföldre. Ma Nagy-Britanniában, Franciaországban, Oroszországban, Indiában, Németországban, Dániában, Svédországban, Dél-Koreában, Finnországban, az Egyesült Államokban és más külföldi országokban őriznek Dunfangi barlangtemplomokból származó történelmi emlékeket. Ezeknek az emlékeknek a száma több mint kétharmadát teszi ki a tárház akkori emlékeinek.
A kínai kormány már eddig is nagy összegeket fordított a műemlékek védelmére, 1950-ben az ország kiemelten fontos műemlékei kozé sorolta a Dunfangi Barlangtemplomokat. Az ENSZ UNESCO szervezete 1987-ben felvette a világörökségek listájára.