A kínai lakás tetejének díszítését eléggé fontosnak tartották. A Han-dinasztia (i. e. 206 — i. sz. 220) után a gerenda végéig nyúló ereszen általában az úgynevezett chiweire jellemző alakot telepítettek. Chiwei, a szájhagyomány szerint a mai értelemben vett cet. A cet hátából víz tör elő, s a cethez hasonlító állat alakját azért tették a tetőre, mert a tűzvészt akarták megelőzni. Később többnyire egy hal, vagy egy sárkány farkához hasonló alak volt látható az ereszen, amelynek hasonló volt a szerepe. A hal és sárkány mellett számos, boldogságot jelképező szerencsét hozó állat mása közkedvelt figura volt az épületek tetején. Az ilyen faragású, keramikus, vagy mázas készítményeknek szimbolikus jelentésük volt, azt gondolták, a cet elhelyezése megelőzheti a tűzvészt. Az illusztráción az agyag gerendán fekvő állat a yunnani úgynevezett cserepes macska, amely alakját eltúlozva faragták ki: kinyitja a nagy száját, kiemelkedik a két szeme, lapos a feje, nem részarányos a teste. A macska mellső karma egy Nyolc Ábra festményen helyezkedik el, áll a teste, alakja beolvadt a fél kerek cserépbe.