Az úgynevezett tintatölcsér olyan hagyományos eszköz Kínában, amelyet az asztalosok arra szoktak használni, hogy hosszú és egyenes vonalat húzzanak vele. Az ácsok számára szintén nélkülözhetetlen. A hátsó részén van egy kézzel forgatható kerék, amellyel a tintakötelet tekerhetik, a mellső részen van egy tölcsér formájú tintatároló, amelyben szivacs vagy pamutcérnás golyó található, bele tintát önthetnek. A tintakötél a kézzel forgatható kerék segítségével húzódik ki a tintatároló lyukból, s ezt az elnagyolt fadarab másik oldalán rögzíthetik, így mint egy húros hangszeren, a húrt felhúzva használják, a tintakötél nyoma egyenes vonal formájában marad meg a fadarabon. A vonal lerajzolása után a kereket megforgatják, hogy a tintakötél visszatérjen eredeti helyére. Ezért az ókori Kínában a tintatölcsért ”köteles tintá”-nak is hívták.  

A tintatölcsér külalakjai, díszítései is eltérőek egymástól. A tintatároló őszibarack, hal, vagy sárkány formájú, mert egyrészt ez olyan, mint egy dísztárgy, másrészt az asztalos művészetének bemutatására faragták az alakot. Az illusztráción a tintatölcsér fakerék külső oldalán oroszlán formát faragtak, amelynek alakja egyszerű, a mellső karom alatt van egy bronz pénzérem, a tintakötél pedig az érem középső lyukán keresztül húzódhat ki. A tintatölcsér egészének faragása nemcsak finom, hanem mesterkéletlen is, nem tartották fontosnak a luxus művészetet, fortélyosan tervezték a szerkezetet, harmonikus az ácsmester eszközének a külső vonala.