Az ágy és az úgynevezett Ta mind-mind hosszú múlttal rendelkező fekvőbútor. Kínában előkerült a Hadakozó Fejedelemség korszakából (i. e. 5. század — i. e. 3. század) eltemetett, festékkel megkent faágy. Az egy férőhelyes Ta a Han-dinasztiában (i. e. 206 — i. sz. 220) terjedt fel. A kínaiak általában együttesen említik az ágyat és a Tát, valójában nincs különbség a funkciója szempontjából, mind-mind fekvőbútor. Csupán a Ta vékonyabb, alacsonyabb az ágynál, rugalmasabb a szerkezete, nem korlátozott a külalakja. Az ókorban az egy ember ülésére használt kisebb Ta, még a két ember ülésére használt ülő Ta is használatban volt. A Song-dinasztiában (960-1279) olyan Ta is megjelent, amely teste viszonylag nagy,ülhettek és feküdhettek is rajta. A Ming- és a Qing-dinasztiában (14.—19. évszázad) az olyan Ta is található volt, amelyet három oldalról választófalak zártak.  

Az illusztráción látható három oldalról választófalakkal körülvett úgynevezett Arhat ágy azonos hosszúságú és kiegyenlített vastagságú bambuszdarabokból készült. Finomra és stabilra készítették el. A külalakja egyszerű, multifunkcionális, lehet rajta ülni, feküdni, és rátámaszkodni is. Mivel hosszú évekig használták, a sima felülete és a sötétpiros színe otthonos érzetet kelthet.