A Tiltott Város

中国国际广播电台 A Pekingi Tiltott Város a kínai Ming és Qing-dinasztia csácsárainak, egész pontosan 14 Ming és 10 Qing, azaz összesen 24 császárnak volt az otthona. A palota Peking központjában fekszik. A Ming és Qing-dinasztia idején “Tiltott Város”-nak hívták ezt a császári palotaegyüttest, minthogy közönséges halandó nem tehette be a lábát a területére. A történelmi feljegyzések szerint a Ming-dinasztia uralkodója, Yongle császár határozta el a Tiltott Város építését. 1407-ben láttak neki a munkának, és 1420-ban fejeződött be az építkezés, tehát összesen 14 évet vettek igénybe a munkálatok. Ez nem is olyan hosszú idő, ha figyelembe vesszük, hogy munkájuk eredményeképpen a világ legmonumentálisabb császári palotája, a Tiltott Város született meg. A császári palotaegyüttes huszonnegyedik, utolsó császári lakóját, az akkor már régen detronizált Pu Jit, akinek életéről Bernardo Bertolucci világsikerű filmet is forgatott, 1924 novemberében kergették ki a palotából. Ezt követően a császári palotát 1925 októberében Tiltott Város Múzeumnak nyilvánították. 1949-től kezdődően a kínai kormány nagy összegeket fordított a palotaegyüttes restaurálására, állagmegóvásra, az értékes kulturális és történelmi emlék megőrzésére. A Kínai Népköztársaság a palotegyüttest 1961-ben országos védelem alatt álló fontos nevezetességnek nyilvánította. 1987-ben az ENSZ-UNESCO a Tiltott Várost felvette a világörökségek listájára. Méltán, hiszen a Tiltott Városban, azaz a Téli Palotában összesen több mint 1 millió 52 ezer 600 értékes tárgyat gyűjtöttek össze, ami az egész országban található múzeumban található kincsek egyhatodát teszi ki, még úgy is, hogy a Tiltott Város gyűjteményének kb. 600 ezer darabját a Guomintang a polgárháború idején Tajvanra vitte. A Qing–dinasztia korabeli 200 ezer kötetes könyvtára tudományos jelentőségű. Ezekből 8000 kötetet nemzeti kinccsé nyilvánítottak. A kaligráfiákat és festményeket tartamazó könyvek felbecsülhetetlen értékűek. Van, aki azt mondja, egy teljes héten át folyamatosan a palotaegyüttest kellene járni, akkor be lehetne járni az egész területet. Ez is jó fogalmat ad a császári palotaegyüttes méreteiről, az igazság viszont inkább az, hogy az egész Tiltott Várost képtelenség végigjárni és alaposan végignézni, ugyanis 101,2 hektáros területen több mint 9900 faszerkezetű palota, csarnok, pavilon, helyiség található benne. Mivel a számok között a 9-es a legnagyobb, ezért a 9 lett a császárok száma Kínában. Ha a palotaépületek tetejére pillantunk, az ereszcsatornák fölött több, kerámiából készült állatfigurát látunk. Ha 9 állatfigura látható az épület sarkainál a felfelé ívelt tetőn, akkor biztosak lehetünk benne, hogy császári lakhelynél járunk, és hajdanán ott lakott vagy dolgozott a kínai császár. Amennyivel kevesebb az állatfigurák száma, annál alacsonyabb rangú emberé volt a ház. Közismert, hogy 1911-ben megalakult a Kínai Köztársaság. Azt megelőzően a Tiltott Város területére közembereknek tilos volt belépni, hiszen a császári palota elnevezése is innen ered. 1925. október 10-től kedve a palotát Palotamúzeummá nyilvánították. A Tiltott Várost magas fal veszi körül. A 9,7 méter magas falakat lilásvörös színűre festették.  A palotaegyüttes hosszúkás alakú. Összterülete több mint 720 ezer négyzetméter. Az épületek oszlopai és keresztgerendái mind fából készültek, a tetők pedig mind császári sárgával festett mázas cseréptetők. A főpaloták a császári negyed központi tengelyén fekszenek. Ezt a központi tengelyt császári útnak is hívják, és Pekingben több ún. császári épületet építettek rá, pl. az Ég temlomát. A Tiltott Város déli főbejárata a Wumen, azaz a Meridián Kapu, amely a Tiltott Város első részébe, a külső palotába vezet. A külső palota három legfontosabb része a Taihe-, a Zhonghe-, és a Baohe-csarnok. Itt fogadta a császár a magasrangú hivatalnokokat és a külföldi követeket. A Wumen Kapun keresztül a Tiananmen-tér felől az Aranyvíz-hídon át jutunk a Legfőbb harmónia kapujához, a külső palota főkapujához. Az Aranyvíz folyón öt jádéből készült híd ível át. A középső hídon csak a császárok járhattak. A külső Palota már említett főépületeinek a magyar nevei a következők: Taihe, azaz Legfőbb Harmónia Csarnoka, Zhonghe, azaz Teljes Harmónia Csarnoka és végül a Baohe, azaz a Harmónia Megőrzésének Csarnoka. Itt intézték az államügyeket a császárok, itt tartották a legnagyobb ünnepségeket. Itt történt továbbá az új császárok beiktatása, a holdújév ünneplése, a császári parancsok kihirdetése, stb. A Taihe–csarnok a legnagyobb épület a Tiltott Városban a maga több mint 37 méteres magasságával. Az épületben sok oszlop látható, amelyek majdnem 14 méteres magasak, és valamennyit egyetlen fatörzsből készítették. A császárság idején törvény tiltotta, hogy a császári polatánál magasabb házat építsenek a Tiltott Város környékén. Ezért hosszú időn át csak alacsony házak épültek a császári palota tőszomszédságában. Itt, ebben a legmagasabb épületben, a Taihe-csarnok közepén áll a császári trón. A Tiltott Város második főépülete, tehát a Zhonghe-csarnok négyzetes alaprajzú, egyszerű tetejű épület. Itt pihent meg a császár, mielőtt a Taihe-csarnokba ment. A Tiltott Város harmadik főépülete a Baohe-csarnok, ahol egyebek között fogadást, bankettet rendeztek a nagy ünnepek, például a holdújév alkalmából. A Qing-dinasztia idején, a császár vizsgákat is itt tartották, az ilyen vizsgákonn keresztül választották ki az udvar magasrangú hivatalnokait.  A Tiltott Városban a harmadik főépület mögött látható a császári palota legnagyobb kőfaragványa. Ez egy 16,57 méter hosszú, 3,07 méter széles, 1,7 méter vastag, több mint 200 tonna súlyú sárkányokat és felhőket ábrázoló dombormű. Az egészet egy kőtömbből faragták ki. Ezt a hatalmas kőtömböt úgy szállították ide Pekingbe, hogy télen vizet öntöttek az útra, ami megfagyott, és a jégen már viszonylag könnyen csúsztatták ide az irdatlan kődarabot. Az út mentén kutakat ástak, hogy legyen elengedő víz a szállítás biztosításához. A harmadik központi épület mögött helyezkedik el a „belső udvar”, ahol a császár élt háza népével. A Mennyei Tisztaság kapuján át jutunk ide. A belső udvarhoz tartozott a császári kert, ami a császári család időtöltését szolgálta. A Qianqinggong, azaz a Mennyei Tisztaság Palotája a császár lakóhelye volt, de a mindennapos kormányügyeket is itt intézte, valamint a nagy fogadásokat is itt tartották. A Jiao Tai-dian, magyarul az Egység Csarnoka a császárnék születésnapi valamint más ünnepségeinek színhelye volt. A Kunminggong magyarul azt jelenti a Földi Békesség Palotája. Hajdanában a Ming-császárnék lakóhelye volt. A Qing-dinasztia idején a császári pár a nászéjszakát is itt töltötte. A palota közelében található az óragyűjtemény és a császári pecsétek kiállítása. Itt több kiállítás van, amelyek mindig sok látogatót vonzottak és vonzanak. A Palotában egy óriási kerámia domborművet egészen biztosan minden látogató megcsodál. A 9 sárkány-dombormű a keleti fal mellett épült Nyugodt Öregség Palota kapujánál emelkedő falon található. Mivel a domborművön 9 sárkány látható, természetesen ezért 9 sárkány-dombormű a neve.  Azt beszélik a domborműről, hogy az egyik sárkányt ábrázoló kerámia az utolsó napon lecsúszott a kocsiról és összetört. A munkások megrémültek, mert másnap maga a császár akarta megnézni a domborművet, és ha nincs készen, mindnyájukra halál vár. A kétségbeesett emberek egy éjszaka alatt fából kifaragtak a hiányzó, összetört helyett egy ugyanolyan részletet, és úgy festették be, hogy a császár nem is vette észre a cserét. így elkerülték a halált a munkások.