|
|
|
|
|
Sheng |
|
中国国际广播电台
A
sheng kínai ősi fúvós hangszer,
a legelső nádsíp hangszer a
világon, amely nagy hatással
volt a nyugati hangszerek
fejlődésére is.
1978-ban a Kína Hubei
tartományában fekvő Sui járásban
lévő Zeng herceg sírjában
találták shenget. Több mint 2400
évvel előtt készítettek. Eddig
ez a legkorábbi fennmaradt sheng
hangszer Kínában.
A sheng történelme több mint
3000 évvel ezelőttre nyúlik
vissza. Eleinte a sheng a
paixiaóhoz hasonlított, nem volt
nádsípja, a hangszernek teste
sem volt, csak néhány
bambuszcsövet köttek össze,
amelyek különböző magasságú
hangokat adtak ki. Ezután
fokozatosan bambuszból készült
nádsípot és testet adtak hozzá.
Ettől kezdve már a sheng és a
paixiao nem hasonlítanak
egymáshoz.
A sheng fúvókája fából, a teste
lopótökből készült, több tíz
darab különböző hosszúságú
bambuszcsövet kapcsolanak a
hangszertest felső részéhez, ami
egyébként úgy néz ki, mint egy
lópata. A Tang-dinasztia után az
előadóművészek a sheng testét
már nem lopótökből, hanem fából
alakították ki. Még később a fát
is felváltotta az acél, amivel
párhuzamosan a sípokat is
bambusz helyett acélból
alakítták ki.
A shengnek igen hosszú
történelme van, ezért számos
fajtája alakult ki az idők
folyamán. Az új Kína
megalakulása óta a hangszert
mesterek és zeneművészek
folyamatosan megújították,
aminek következtében újabb és
újabb fajta shengek alakultak ki,
például hangterjedelmet bővítő
sheng, billentyűkkel ellátott
sheng stb. Ezzel párhuzamosan a
előadható számok mennyisége nőtt,
fajtái gazdagodtak.
A sheng hangvétele tiszta és
édes, felső regisztere átlátszó,
tiszta és dallamos, közép
regisztere lágy és széles, alsó
regisztere mély és vastag. A
kínai hagyományos hangszerek
közül a sheng az egyetlen olyan
hangszer, amely akkordot is
képes megszólaltatni.
Gazdagíthatja továbbá a
hanghatásokat a zenekar előadása
során. A kínai fúvós- és
pengetős hangszerek zenekarokban
néha három fajta shenget is
használnak együtt, magas,
közepes és alacsony hangzású
shenget.
A legközismertebb sheng
kísérettel előadott zeneszám:
a Főnix szárnyat bont .
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|