中国国际广播电台
A dob, ugyanúgy mint más népek
ősi kultúrájában, már nagyon
hamar megjelent a kínai
zenetörténetben is, körülbelül
3000 évvel ezelőtt. Az ősi
időkben az emberek nemcsak a
vallási szertartásokon és a
különböző törzsi mulatságokon
használták a dobokat, hanem
csatákban, vadászatkor és az idő
múlását is dobpergéssel jelezték.
A törzsközösség felbomlása után
az élet mind szélesebb
területein használták a dobokat,
mint például különféle ünnepeken
és színdarabok előadásakor. Egy
dob elkészítése viszonylag
egyszerű, egy favázra állatbőrt
kell kifeszíteni, amit aztán
könnyen megszólaltathatunk egy
dobverővel. Kínában rengeteg
dobfajta létezik: ún. zsebdob,
nagy dob, tonggu, kézi dob,
kongadob.
Az ún. zsebdob - nevével
ellentétben - egy hordó
alakú nagy dobfajta. A dob
középső része szélesebb,
mint az alja és a teteje. A
dob tetejére
szarvasmarhabőrt feszítenek
ki. A dob mindkét oldalán
hatalmas fémkarikák vannak,
amelyekhez egy madzaggal
odaerősítették a dobverőket.
Az ún. zsebdobnak négy
fajtája van. Ezt a dobot
előszeretettel használták
ünnepeken és színdarabok
előadásakor.
A legközismertebb
dobkísérettel előadott
zeneszám:
A tigris
áldozatára feni a fogait.
|
