Általános áttekintés Kína gazdasági szerkezetéről

中国国际广播电台 A gazdasági szerkezet a termelőerők ágazatok közötti részarányát és egymásra utaltságát, különösen a mezőgazdaság, az ipar, és a szolgáltatások közötti részarányát, a gazdasági ágazatok közötti részarányát jelenti. 1949, azaz az új Kína megalakulása után a kínai gazdasági szerkezet három fejlődési fázison ment keresztül. Az első fázis a múlt század ötvenes éveinek elejétől a hetvenes évekig tartott. Ebben az időszakban Kínában rövid időn belül felszámolták a félgyarmati gazdaság örökségeit és megteremtették az iparosítás alapjait. A második fázis 1979-től a múlt század kilencvenes éveinek elejéig tartott. Ebben a szakaszban bevezették a reform és nyitás politikáját, fokozatosan szabályozták a gazdasági szerkezetet. Ennek során az iparosítás középső szakaszba lépett, ami közepes fokú fejlettséget jelentett. A múlt század kilencvenes éveinek elején döntés született a szocialista piacgazdasági rendszer létrehozásáról és arról, hogy 2020-ig megvalósítják az iparosítást és a kezdeti informatizálódást Kínában. Ez a harmadik fázis. Az elmúlt több mint 50 esztendőben a három kínai gazdasági ágazat aránya is nagyot megváltozott. A 2002-ig terjedő időszakban a mezőgazdaság aránya a múlt század ötvenes éveinek elején tapasztalható 45,4%-ról 2002-re 14,5%-ra csökkent. Az ipar aránya azonban 34,4%-ról 51,8%-ra emelkedett, a szolgáltatóiparé pedig 20,2%-ról 33,7%-ra.