A tulajdoni szerkezet

中国国际广播电台 A kínai alkotmány előírja, hogy a szocializmus első szakaszában olyan alapvető gazdasági rendszer érvényesül az országban, amelynek keretében a köztulajdon tölti be a vezető szerepet, a különböző gazdasági szektorok közösen fejlődnek; ragaszkodnak egy olyan elosztási rendszerhez, amelyben főleg a munka szerinti elosztási rendszer érvényesül, a különböző elosztási rendszerek egymás mellett élnek. Jelenleg Kínában állami szektor, kollektív szektor, magánszektor, egyéni szektor, betéti szektor, részvényes szektor, külföldi érdekeltségű szektor és a hongkongi, makaói és tajvani érdekeltségű gazdasági szektor létezik. Az állami gazdaság olyan szektor, amelyben a termelőeszközök tulajdonosa az állam.  A kollektív szektor azt jelenti, hogy a termelőeszközök az állampolgárok kollektív tulajdonában vannak. A magánszektor olyan gazdaság, amely a bérmunkán nyugszik, és amelyben a termelőeszközök az állampolgárok magántulajdonában vannak. Az egyéni szektor az egyéni gazdálkodásra épül, és azt is jelenti, hogy a termelőeszközök a dolgozók saját tulajdonában vannak, a munka eredménye a dolgozók rendelkezésére áll. A betéti szektor olyan gazdasági forma, amelynek keretében a különböző tulajdonú vállalatok, vagy a vállalatok és az intézmények közös tőkéjéből létesítenek gazdasági társaságot. A részvényes szektor azt jelenti, hogy a bejegyzett összes alaptőke az összes részvényesé, és abból részvények formájában létesítenek vállalatokat. A külföldi érdekeltségű szektorban a külföldi tőkebefektetők az érintett kínai gazdasági törvények és jogszabályok értelmében vagy vegyes vállalkozásokat létesítenek, vagy kooperációban hoznak létre vállalatokat, vagy csak saját tőkéből hoznak létre vállalatokat Kína területén. Három fajta külföldi érdekeltségű vállalat van: kínai-külföldi tőkéjű vállalat, kooperációban működő kínai-külföldi vállalat és kizárólag külföldi tőkéjű vállalat. A hongkongi, makaói és tajvani szektor azt jelenti, hogy a hongkongi, makaói és tajvani tőkebefektetők a Kínai Népköztársaság vonatkozó törvényei és jogszabályai értelmében vállalatokat hozhatnak létre, amelyek szintén három félék lehetnek. A kínai alkotmány kimondja, hogy tilos bármilyen szervezetnek vagy egyénnek magáévá tenni vagy tönkretenni az állami és a kollektív vagyont. Az állam védi a magánszektor, az egyéni szektor és más nem köztulajdonok érdekeit és jogait. Az állampolgárok törvényes vagyona sérthetetlen.