Nemzetiségek ünnepei Kínában 

中国国际广播电台

Kínában 56 nemzetiség él és minden nemzetiségnek van saját fontos ünnepe. Közülük a hanok és az elhanosodott nemzetiségek ünneplik a Tavaszünnepet. Más nemzetiségeknek más hagyományos ünnepeik vannak. Például a tibeti újév, a dai nemzetiség locsolóünnepe, a yi nemzetiség fáklyaünnepe, a bai nemzetiség március út ünnepe, a zhuang nemzetiség dal-ünnepe és a mongol nemzetiség nádomja. Az autónom terület kormányzatai szabályozzák a sok ünnepet, köztük néhány hivatalosan is elismert ünnep lesz, mint például a tibeti újév és a kulbang ünnep.

A kulbang ünnep 

A kulbang ünnep a mohamedánok hagyományos ünnepe. Arabul er-kulbang ünnepnek nevezik. Ezen belül az „er” ünnepet a „kulbang” pedig állatáldozatot jelent. Ezért általában állatáldozat-ünnepnek nevezik ezt az ünnepet. A kulbang a hui, az ujgur, a kazah, az üzbég, a tadzsik, a tatár, a kerkez, a szala, a dong-xiang, a bao-an és más iszlám nemzetiségek ünnepe. Az iszlám időszámítás szerint a 12. hónap 10. napján ünneplik a kulbangot. Az ünnep előtt minden család kitakarítja a házát és sok finom ételt főz. Az ünnep reggelén a muzulmánok megfürödnek és ünneplőbe öltöznek. Azután elmennek a mecsetbe és meghallgatják a mecset imámjának Korán-magyarázatát. A kulbang nagyon fontos része, hogy kecskét és ökröt ölnek, amit a barátaiknak és rokonaiknak ajándékoznak. Azután a mohamedánok üdvözlik egymást és közösen étkeznek. Az ünnep során az ujgurok a tereken gyűlnek össze, és táncolnak, énekelnek. A hazah, a kerkez, a tadzsik, az üzbég nemzetiség sportversenyeket is rendez ilyenkor.

A muszlimok ünneplik a kulbangot


A böjti ünnep 

A böjti ünnepet arabul „er-fetur”-nak nevezik. A hui, az ujgur, a kazah, az üzbég, a tadzsik, a tatár, a kekez, a szala, a dong-xiang, a bao-an és más nemzetiség egyaránt megtartja ezt az ünnepet. A mohamedán naptár szerinti nyolcadik hónapban 29 vagy 30 napig tartják a Ramadánt, ezért böjti hónapnak nevezik. A Ramadán idején napfelkelte előtt esznek a muzulmánok, azután egész nap nem szabad enni és inni, illetve dohányozni. Emellett a nemi élet, és minden más vágyat is vissza kell fojtani Ramadán idején. A gyerekek, az öregek, illetve a gyengék azonban napnyugta előtt is táplálkozhatnak. A menstruáló nők is étkezhetnek, de csak a legszükségesebbet. Viszont még aki ehet, az sem teheti ezt nyilvános helyen. A betegek és az úton levők is ehetnek, nekik azonban felgyógyulva, illetve utazásuk befejezése után be kell pótolni a böjti napokat. Este, napszállta után azonban a Ramadán idején is lehet természetesen enni.
A böjttel kapcsolatos ünnepség nagyon felemelő, méltóságteljes. Ezért is van, hogy sok muszlim fiatal ezen az ünnepen házasodik össze. 

A tibeti újév 

 A tibeti újév a legnagyszerűbb és legünnepélyesebb a tibeti ünnepek között. A tibeti naptár szerinti első hónap elsején kezdődik és 15 napig tart. Az újév napján reggel a díszes ruhába öltözött fiatalok üdvözlik egymást. A tibetiek közül sokan templomba mennek imádkozni Buddhához, vagy összegyűlnek az utcán és együtt énekelnek, táncolnak. Ilyenkor azonban nem lehet meglátogatni a barátokat és rokonokat.


(Lóverseny a tibeti újév alkalmából)

 

 



Nádom ünnep 

A Nádom ünnep Belső-Mongóliában, Gansu, Qingha, Xinjiang tartományban élő mongolok hagyományos ünnepe. Akkor rendezik, amikor a legkellemesebb az időjárás, minden év júliusában és októberében. Ekkor sűrű a fű, erős az igavonó állat és nincs nagy forróság. A nádom mongolul szórakozást és játékot is jelent. Az ünnep nagy hagyományokkal rendelkezik, hosszú történelmi múltra tekint vissza. Régen az ünnep során sok áldozatot mutattak be. A lámák füstölőt égettek és imát mondtak. Az emberek az ég áldásáért imádkoztak. A Nádom ünnep során sok hagyományos sportversenyt rendeznek, elsősorban a birkózás, lovaglás, és íjászat ilyen, de más hagyományos nemzetiségi sportverseny is van, illetve atlétika, röplabda, kosárlabda és más modern sportágak is megjelentek a Nádomokon.