中国国际广播电台
A kínai kertészeti építmények világának kezdete a régmúltba nyúlik vissza, ezek híresek a világ kertészeti történelmében. A legkorábbi udvari kert Kínában a több mint 3000 évvel ezelőtti Zhou-dinasztia idején épült. Az országban színes és változatos a kertészeti kultúra, a kínai kertészet előkelő helyet foglal el a világ három legismertebbje közt.
A kínai kertészeti kultúra általában az impozáns császári udvari, valamint a magánlakások finoman berendezett apró kertjeiből áll. Az építményeknél a mesterséges dolgokat és a természet szépségét finoman ötvözik egymással. Lenyűgözően rendezik el a sziklakerteket, a tavakat, a fákat, a füvet és a virágokat. Az első és a hátsó udvarok, a hidak, illetőleg az ajtófélfákra ragasztott feliratok elrendezése is bámulatos. Ennek köszönhetően a kertekben elhelyezett sziklakertek, az élő- és állóvizek festői hangulatú látványt adnak. Az eszmei világ úgy tükröződik a kínai kertészetben, mint a valóság és a magas társadalmi rétegek elhivatottságának hajszolása, ami leginkább a konfucianizmusban volt fontos. Emellett szem előtt tartották az erkölcsöt és a családi értékrendet, valamint világmegváltó terveik voltak. A díszítések elrendezésénél a taoizmust vették alapul, azaz a természeti nyugalmat, az emberi testet és az emberi jellemvonásokat idealizálták, amely által mintha egy tündérországot hoztak volna létre. A kertépítésben a kert birtokosának a természethez való viszonya és érzései is megmutatkoznak. A nevezetes császári kert, a Nyári Palota, a sichuani Qingcheng hegységen épült régi taoista kolostorok, és az elmúlt századok értelmiségei által építetett kerteknél szem előtt tartották a fent említett 3 alapelvet.
A kínai és a nyugati világ kertépítészete közötti legnagyobb különbség az, hogy a nyugatiak előtérbe helyezik magát a kertművészetet, s geometriai szabályokat alkalmaznak. A kínaiak viszont a természeti látványosságra fektetnek nagyobb hangsúlyt, hogy a tulajdonosok és vendégeik ebben gyönyörködjenek, mivel fontos számukra a természet és az emberek közötti harmónia.
Suzhoui kertek
A kínai kertépítés művészeti sajátosságainak megtestesítője a Világörökségek listájára 1997-ben felvett ősi suzhoui kertek. A kertépítés 2000 éves történelméből összesen 10 ehhez hasonló kert maradt fenn. A kertek általában kis területen találhatóak meg, ennek ellenére a látogatók teljesen ki tudnak kapcsolódni, és jól érzik magukat a szűken behatárolt területen a sziklakertek, fák, pagodák, tavak, kis hidak, pavilonok, szobák és a különféle kövekből készült dísztárgyak között. A kertépítmények közül a Canglang pagoda, az Oroszlán kert, a Zhuozheng kert, és a Liuyuan kert nagy művészeti jelentőséggel bírnak.
Illusztráció: egy suzhoui kert egyik széle
Yuanmingyuan Császári Park
Kína legnevezetesebb udvari kertjei, a „Tízezer kertek” közé tartozó pekingi Yuanmingyuan parkban az ország különböző kertépítészeti stílusai megtalálhatók. A kertépítéskor egyes nyugati országok stílusát is felhasználták. A parkban lévő építményeket stílusosan és ésszerűen rendezték el. A park megépítésének idején nemcsak Kínában volt híres, mint a legkiválóbb udvari üdülő, hanem Európában is nagy hírnevet szerzett magának, s így hatott az európai kertépítés fejlődésére is a 18. században. A káprázatos Yuanmingyuan élővilága 1860-ban kipusztult, mert a kíméletlen brit-francia koalíciós alakulat felgyújtotta.
|
