Az utóbbi években a kínai
kormány új stratégiát vezetett
be az ország tudományos életének
és oktatásának fellendítése
érdekében, hiszen fontosnak
tartják a tudományos
fejlesztést. Növelték a
tudományos kutatásra és a
technológiai fejlesztésre
fordítható keretet is. 2003-ban
Kína a tudományos kutatásra és
technológiai fejlesztésre
összesen 150 milliárd jüant
fordított, ami a bruttó hazai
termék 1,35%-a.
A kínai kormány tudományos és
technológiai fejlesztési
munkáját leginkább az állami
szintű programja révén hajtja
végre. Napjainkban az ország
legfőbb tudományos programjai az
alapkutatásra, a
csúcstechnológia
tanulmányozására és
fejlesztésére, a mezőgazdasági
valamint a csúcstechnológiai
ágazat fejlesztésére, az
űrkutatásra és a nemzetvédelemre
koncentrálódnak. Bizonyos
terveket a Tudományi és
Technológiai Minisztérium által
szervezett tudóscsoport
állította össze, utána pályázat
útján választják ki a témáért
felelős kutatóintézetet. A
pályázaton nyertes intézetek
kapják a támogatást, és
vállalják a tudományos
fejlesztési feladatokat.
A sok évtizedes fejlődésnek
köszönhetően Kína képes teljes
értékű tudományos kutatást
folytatni, és képes újszerű
technológiák kifejlesztésére.
Egyes alapkutatási, illetve
bizonyos csúcstechnológiai
területeken Kína kutatási
eredményei elérték, sőt
megközelítették a világ
élvonalához tartozó országokét.
A kínai tudósok a nemzetközi
szinten publikált
disszertációinak száma alapján
2003-ig a világ ötödik helyén
állt, belföldön a bejegyzett
feltalálási szabadalmak száma
szintén nagymértékben
növekedett. Mindez azt
bizonyítja, hogy folyamatosan nő
Kína tudományos munkájának
jelentősége.
|