Országos Alapkutatási- és Fejlesztési Tervnek nevezik Kínában az alaptudományok területére vonatkozó államilag irányított tervet. Mivel végrehajtását 1997. márciusában kezdték, egyszerűsítve a „973-as program”-nak szokták nevezni.

A „973-as program” kutatási témái kiterjednek a mezőgazdaságra, az energetikai és az informatikai ágazatokra, az erőforrások és ökológiai tudományok területeire, a népesedéspolitikára és az egészségügyre, a nyersanyag-ismeretre. A program témaköréhez tartozik a nemzetgazdaság és a társadalom fejlődésére, valamint magának a tudománynak- és a technológia a továbbfejlesztésére vonatkozó problémák kutatása is. A program komplex jellegű, amely elméleti alapot és gyakorlati kísérletezési lehetőséget nyújt a tudományos kutatások során felmerülő problémák megoldásához.

A kínai kormány már több milliárd jüant fordított a program több mint 300 projektjére, közülük a legkorábban megindított kutatások máris jelentős eredményeket hoztak. Világra szóló sikert értek el a nanotechnológia, a gének, az agy, az óbiológia területén. A kínai tudósoknak miután 2002-ben sikerült a rizs-génsor alakulását megfejteni, 2005-ben sikerült a rizs-funkció génjét klónozni.

A csúcstechnológiák kutató programja：
   

A csúcstechnológiai területen folytatott program a Csúcstechnológiai Kutatási-Fejlesztési program nevet viseli. Mivel a programtervezetet 1986. márciusában négy neves tudós terjesztette elő, egyszerűsítve a „863-as program”-nak is nevezik.

A „863-as program” a nemzetközi tudományos kutatási tendenciák figyelembevételével, az ország fejlődésének szükségleteire, a meglevő adottságokra való tekintettel hét csúcstechnológiai ágazat 15 témakörére terjed ki: a biotechnológiára, az űrkutatásra, az informatikai technológiára, a lézertechnikára, a kibernetikára és az energetikai technológiára.

Az agrártechnológia fejlesztési terve　
   

A mezőgazdaság terén a technológiai fejlesztési terv  a „Szikra” nevet viseli. Az elnevezés egy kínai közmondásból ered, s azt jelenti, hogy a korszerű agrártechnológia úgy borítja be Kína földjét, mint a szikrától lobbant láng a nagy földet…

A „Szikra tervet” ugyancsak 1986-ban hagyták jóvá. Célkitűzése: a korszerű és az ország valóságos állapotának megfelelő agrártudományi kutatások vívmányainak népszerűsítése falun, hogy a parasztság százmilliói korszerű módszerekkel és eszközökkel fejlesszék a falugazdaságot. A Szikra terv lehetővé teszi, hogy eredményeit hasznosítsák és alkalmazzák a falun és a kisvárosokban az emberek műveltségének növelésére, mindennapi életük minőségének javítására, egészében véve a mezőgazdaság és a falugazdaság tartós, gyors és egészséges fejlődése érdekében.

Az elmúlt tízegynéhány évben országszerte  nagyszerű eredményeket értek el a mezőgazdaságban. Többek között a nagy hozamú, kiváló minőségű termelést biztosító és nagy teljesítőképességű eljárások népszerűsítése, bevezetése terén, valamint az ágazat fejlődését segítő szolgáltatási rendszerek és nagyüzemi termelő egységek létrehozásában. Ezzel egyidőben számos mintabázist hoztak létre a korszerű agrártechnológia  népszerűsítése céljából. A mintabázisok szerepe abban áll, hogy mindenütt a helyi adottságnak és energia lehetőségeknek megfelelően kísérleti telepet építettek a tudományos eredmények hasznosítására, valamint a falusi -és községi ipari üzemek termékszerkezetének koordinálására. A Szikra terv végrehajtása során egy sor szakembert, üzemigazgatási vezetőt képeztek ki. Egyedül 2003-ban több agrártudományi ágazatban sikerült áttörést megvalósítani. 300-nál több új terméket sikerült kikísérletezni, és azokat több mint százmilliárd hektárnyi területen meghonosítani. Például új öntöző rendszert sikerült kikísérletezni, s mindenütt, ahol azt az eljárást alkalmazták, 30 %-os megtakarítást értek el az öntöző víz használatában.

A „Szikra” teljesítése során a tudományos szakosítás, a nagyüzemi termelés és a termelés modernizálásának folyamata ment végbe a mezőgazdaságban, aminek eredményeként fejlődött az ágazat és növekedett a parasztság jövedelme. A parasztság saját tapasztalatai által megértette, hogy a tudomány és korszerű technika egyenlő a jövedelemnövekedéssel. A Szikra terv hírnevet szerzett magának nemcsak idehaza, külföldön is elismeréssel beszélnek róla.

　　
A Fáklya, a csúcstechnológia eredményeit népszerűsítő program
   

A Fáklya egy irányító jellegű program, amelynek célja a különböző csúcstechnológiák kutatásában elért eredmények népszerűsítése. Általa azt akarják elérni, hogy a tudományos kutatásokban megszerzett vívmányokat, és a bennük rejlő potenciált a piacon áruvá változtassák, és nemzetközileg is értékesíthetővé tegyék. A programot 1988-ban kezdték meg végrehajtani, leginkább az elektrotechnikai iparban, az informatikában a biotechnika területén, új nyersanyagok kitermelésében, valamint az optika-mechanika-villamosság integrációjában, továbbá: az új energiaipari alapanyagok kikísérletezése és energia-megtakarítás területén, valamint a környezetvédelemben.

Pillanatnyilag Kínában 53 országos szintű csúcstechnológiai bázis van. Ezeken a területeken 1991-től a gazdasági termelési ütem átlagosan évi 40 %-kal emelkedett. A Fáklya program keretén belül működő egységek fontos szerepet játszanak a nemzetgazdaság szerkezeti racionalizálásában.

2005-ben az 53 csúcstechnológiai bázis 2000 milliárd jüan forgalmat bonyolított; egyedül a pekingi Zhong Guan Cun, Kína Szilikonvölgyének tartott műszaki-technikai bázisán az éves forgalom meghaladta a 150 milliárd jüant. Ezen a bázison egy sor csúcstechnikát képviselő üzem működik, többek között a számítógépgyártás területén olyan márkás cégek vannak jelen, amelyek nemzetközileg is elismertek, mint a Lenovo, a Funnder Technológiai Csoport, a Tsinghua Unisplendour Csoport, az informatika területén pedig a Wawei, és a Datang Telecom Technológiai Csoport.

　　　　
Az emberszállító űrhajó program 
   

Az emberszállító űrhajó programot 1992-ben  kezdték meg, a terv szerint három lépésben: az első: asztronautát küldenek a kozmoszba; a második lépés: megvalósítják az összeillesztést, hogy az űrbe űrlaboratóriumot tudjanak felbocsátani, ahol rövid ideig dolgozhatnak benne; a harmadik lépés: űrbázist létesítenek, ahol irányítható űrlaboratóriumban hozamosabb ideig is tudományos kísérletezést végezhetnek és alkalmazási műszaki kérdéseket is megoldhatnak.

1999. végén Kína megkezdte a Shenzhou-sorozatát. Az azt követően három évben, három ízben ember nélküli próbarepülést végeztek. Végül 2003. október 15-én felbocsátották a saját fejlesztésű emberszállító űrhajót Yang Jianwei-jel az első kínai űrpilótával a fedélzetén és a visszatérő Shenzhou-5 űrhajót. A Shenzhou-5 sikeres felbocsátása azt jelzi, hogy Oroszország és az Egyesült Államok után harmadikként Kína önállóan képes embert szállító űrprogramot végrehajtani.

A Shenzhou-5 űrhajó és azt fellövő Hosszú Menetelés 2-F rakéta mind kínai tervezésű és gyártású. A Shenzhou-5 űrhajó napjaink legnagyobb átmérőjű űrhajója a világon, három űrhajósnak van benne hely. Az űrhajó nemcsak oda-visszatérő űrrepülési eszköz, hanem figyelőállomás és űrlaboratórium is egyben. Az űrhajó visszatérése után a pályára állító kabin tovább maradhat az űrben. A Shenzhou sorozatot fellövő Hosszú menetelés 2-F a legnagyobb, leghosszabb testű ugyanakkor szerkezetileg a legbonyolultabb kínai rakéta.

A Hold-kutató program
   

A kínai hold-kutató program három részre oszlik. Az első: a Hold körül keringő kutató műhold felbocsátása; a második: a szonda landolása a Holdra, és kutatása Hold felületén; a harmadik, a kutatások eredményeinek és a mintadarabok Földre juttatása. A program pillanatnyilag az első szakaszánál, a Hold körüli keringésnél tart, amelynek előkészületeit 2004. januárjában kezdték meg. Terv szerint 2006. végén a Hold felületének kutatására fellövik a Hold körüli keringést végző Chang E 1-es műholdat. A kutatás súlypontja a háromdimenziós imázs: felderíteni a Holdburkolat vastagságát, a Hold hasznos vegyi elemeit és a típus-anyagok elhelyezkedését. Ugyancsak cél a kozmosz körülményeinek felderítése a Hold és a Föld között.

Kína jelenleg a Hold körüli keringés programja keretében a navigációs informatikai rendszer és a földi irányítási rendszer kidolgozásán munkálkodik. Előrejelzések szerint 2006. október végéig várhatóan sikerül befejezni a műhold és a rakétarendszer tudományos kutatását.

Annak ellenére, hogy az űrkutatás alig több mint négy évtizede működik Kínában, sikerült saját fejlesztésű hordozó rakétákat előállítani, műholdakat felbocsátani, és űrhajót építeni, 2005-ben pedig Kína embert küldött a világűrbe.  Mindezen eredmények ellenére számos nehéz probléma vár még megoldására, elsősorban a nagy távolság leküzdése terén, hiszen több mint 400 ezer kilométer az út a Holdig.