A világ különböző országaihoz
hasonlóan Kínában a
kutatóintézetek vagy önállóan
működnek vagy egy egyetemhez,
vállalathoz tartoznak. Az önálló
kutatóintézeteket az állami
kincstár támogatja. Országos
viszonylatban jelenleg több mint
2000 önálló kutatóintézet
működik, közülük majdnem 500
állami szintű. Természetesen
ennél jóval több azoknak a
száma, amelyek egyetemek vagy
gazdasági vállalatok alá vannak
rendelve.
Alapvetően három kategóriára
oszthatók a kutatóintézetek: az
alapkutatásra szakosodott, a
tudományos kutatással foglalkozó
és a szociális jellegű
intézetek. Alapkutatással a
Kínai Tudományos Akadémia és
egyes egyetemekhez tartozó
kutatóintézetek foglalkoznak.
A
tudományos kutatással
foglalkozók zöme egykor a
különböző ipari szektorokhoz
tartoztak, ám mára ezek
csúcstechnológiát gyártó
vállalatokká szerveződtek át,
így például a Színesfémeket
Kutató Kínai Intézet, a Kínai
Hírközlés-tudományi Akadémia, a
Kínai Építészet-tervezési
Intézet.
A
szociális jellegű
kutatóintézetek főleg
mezőgazdasági, meteorológiai és
társadalmat szolgáló kutatásokat
folytatnak, így például a Kínai
Agrártudományi Akadémia, a Kínai
Kertészettudományi Akadémia, a
Kínai Meteorológiai Akadémia.
A Pekingben székelő Kínai
Tudományos Akadémia Kína
legnagyobb és legismertebb
kutatóintézete, melyet 1949-ben
alapítottak. A Kínai Tudományos
Akadémia kutatási területei a
természettudományokra és a
különféle csúcstechnológiákra
korlátozódnak. Ennek összesen öt
kara van: fizikai, vegyi,
biológiai, geológiai és műszaki
kar. Országos viszonylatban 11
intézet van alárendelve,
amelyhez 84 kutatóintézet és 20
ezer szaktudós tartozik. A
Tudományos Akadémián Kína
legjelentősebb szaktekintélyei
dolgoznak, és különböző
kutatóintézetei a legmagasabb
színvonalat képviselik, közülük
számtalan világszerte is
elismert.
|
