A tudomány nem ismer határokat
ezért Kína sem hagyhatja
figyelmen kívül a nemzetközi
technológiai vívmányokat, hogy
ezekkel is saját nemzeti
tudományát és technológiáját
fejlessze, emellett saját
erejével is azon van, hogy
fejlessze a tudományt, a műszaki
és technológiai felkészültségét.
Ennek szellemében Kína több
ízben is folytatott nemzetközi
együttműködést és
tapasztalatcserét a tudomány és
a technológia területén. Kína
mindig jelen van a nemzetközi
tudományos rendezvényeken, és
számtalan szakértőt küldött már
külföldi tanulmányi útra. Ezzel
párhuzamosan Kínában az
alapkutatással, a
csúcstechnológia
kifejlesztésével foglakozó
programok is nyitottak a
külföldi partnerek felé. Kína
üdvözli azt a tényt, hogy
külföldi kutatóintézetek és
tudósok csatlakoztak Kína
kutatási programjaihoz,
illetőleg arra ösztönzik a
tengerentúlon tanuló kínai
ösztöndíjasokat, hogy minden
lehetséges módon szolgálják
anyaországuk tudományos és
technológiai fejlődését.
Bizonyos külföldi tudományos és
technológiai intézetek és
kutatók már részt vettek Kína
tudományos kutatásában.
Ezzel egy időben kínai tudósok
is közreműködnek nagyszabású
nemzetközi tudományos
projektekben. A kínai tudósok
már a híres emberi genetikai
kutatóprogramban is részt
vettek, és sikeresen befejezték
a rájuk bízott feladatokat.
2003-ban Kína aláírta az Európai
Unióval közös Galilei Programról
szóló szerződést, és elkezdett
dolgozni a műholdak
előállításán, fellövésén és a
szükséges termékek fejlesztésén,
ami egy igen átfogó munkát
takar. Kína egyebek mellett
közreműködött a termonukleáris
atommagfúzió-reaktor
kidolgozásában, az emberi máj
fehérjekutatásával foglalkozó
programban, és sok egyéb
projektben.
Kína más országokkal
együttműködve közös
kutatóintézeteket hozott létre,
mint például a kínai-német
Távközlési Szoftver
Kutatóintézetét, a kínai-spanyol
Intelligens Közlekedési
Központot, a kínai-brit
Intelligens Közlekedési
Központot. A kínai-amerikai
Marylandi Tudománytechnikai
Ipari Park, a kínai-brit
Tudománytechnikai Ipari Park
székhelye nem Kínában van.
|