Az állatok és a növények sokfélesége

中国国际广播电台 A „biológiai sokféleségi szerződés” alapítóinak egyikeként, Kína mindig aktívan vett részt a szerződéssel kapcsolatos nemzetközi ügyekben és véleményt is fogalmazott meg erről. Kína azon kevés országok egyike a világon, amely elsőként teljesítette a szerződésben szereplő akcióprogramját. Az 1994-ben teljesített „kínai biológiai sokféleség védelmi akcióprogramnak” köszönhetően számtalan környezetvédelmi programot indíthattak a szabályoknak megfelelően. A „vadállatvédelmi törvény” szerint büntetnek minden bűnöst, aki károsítja a vadállományt. A kormány illetékes szerve fontosnak tartja a környezet hathatós megvédelmezését. 2003 januárjában, a Kínai Tudományos Akadémia egy projektet kezdeményezett, amelynek az volt a célja, hogy megmentsék a kipusztulás előtt álló növényeket. Ebben azt tervezték, hogy 15 éven belül az Akadémiának alárendelt 12 füvészkertben nevelt növények számát 13 ezerről 21 ezerre emelik és megalapítják a világ legnagyobb füvészkertjét, amelynek teljes nagysága 458 négyzetkilométer lesz. Ebben a projektben a kipusztulás előtt álló drága és ritka növények összegyűjtésére fordítandó összeg több mint 300 millió jüan lesz, a növényeknek „génraktárt” építenek Qinlingban , Wuhanban, Xishuang, Bannában, Pekingben és más központi területeken. Már eredményeket értek el a kipusztulás előtt álló vadállatok megmentését célzó projektek végrehajtásában is, országszerte 250 központot hoztak létre a vadállatok szaporodásának segítése céljából, különleges mentőprogramokat hajtottak végre a Nagy Panda, a kínai Piros bőrfejű gólya és másik öt drága és ritka állat számára. A jelenleg kínai „állami kincsnek” tekintett Nagy Panda vadmennyisége több mint 1000 darab, létfeltételei folyamatosan javulnak. A tenyésztett jangcei krokodil populáció majdnem 10 ezerre tehető, ritkaságnak számító tigrist is gyakran látnak Kína északkeleti, keleti és déli részén, meggyorsították és meggyorsítják a fehér delfin mesterséges szaporodásának tanulmányozását is. Annak köszönhetően, hogy tántoríthatatlanul visszaszorították az orvvadászatot, több nemzetközi állatvédő szervezet együttműködésével a tibeti antilop tovább élhet és szaporodhat, jelenlegi populációja 70 ezer körül mozog, amelynek nagysága egy időben drámai mértékben csökkent az őrületes mészárlások miatt.