Kína, mint a világ legnagyobb fejlődő országa fontos szerepet játszik a nemzetközi környezetvédelem terén. Kína aktívan vesz részt a globális környezetvédelem területén folytatott diplomáciai tevékenységben és kötelező felajánlásokat is ad.
1972-ben a kínai kormány delegációt küldött a Svédországban tartott Első Környezetvédelmi Világkonferenciára. 1992-ben a Li Peng, volt miniszterelnök által vezetett kínai delegáció jelen volt a Brazíliában tartott Környezetvédelmi és Fejlesztési csúcsértekezletén, melyen aláírták az Éghajlati Változásról szóló keretegyezményt és a Biológiai Változatosságról szóló egyezményt. 2002. augusztusában Zhu Rong-ji volt miniszterelnök a dél-afrikai Johannesburgban tartott a Fenntartható Fejlődésről szóló csúcsértekezletén bejelentette, hogy a kínai kormány jóváhagyta a Tokiói egyezményt. Kína a globális környezet javítására tett erőfeszítéseit nagy elismeréssel kísérte a nemzetközi közösség. 
Kína következetesen ragaszkodik a globális környezetvédelemhez. Úgy véli, hogy a fejlődő és a fejlett országok közös, de eltérő feladatokkal és kötelezettséggel rendelkeznek, mert az államok adottságai különböznek egymástól. Ellenzi a környezetvédelem kérdéskörében tett beavatkozásokat más ország belügyeibe. A történelem és a valóság szempontjából megítélve kell a fejlett országoknak felelősséget vállalniuk a jelenlegi környezetvédelmi kérdésekben. 
Ezen kívül nemzetközi környezetvédelmi szervek, beleértve a Világ Természeti Alapját, és a Nemzetközi Állatvédelmi bizottságot egyöntetűen együttműködéseket folytattak Kínával sok területen, és pozitív eredményeket értek el. 
Kína a világon elsőként alakított ki környezetvédelmi és környezetfejlesztési nemzetközi együttműködési bizottsági modellt. Mint a kormány magas szintű tanácsadó testülete a bizottság több mint 40 híres szakértőből áll. A megalakulása után eltelt tíz év óta a bizottság több konstruktív javaslatot terjesztett elő a kormánynak.