Kína és a Montreal egyezmény

中国国际广播电台
 

Kína nagy kötelezettségtudattal, aktívan tartja be a nemzetközi környezetvédelmi egyezményekben tett ígéreteit. Emellett pozitív akcióterveket dolgoz ki. A kínai kormány nagy fontosságot tulajdonít az olyan nemzetközi környezetvédelmi szervezetekkel való együttműködés megerősítésének, mint amilyen az ENSZ környezetvédelmi programja, a GEF(Global Environmental Facility), vagy a Világbankkal az Ázsiai fejlesztési bankkal, valamint Észak-Amerika, Nyugat- és Észak- Európa fejlett országaival, japánnal, és a fejlődő nemzetekkel. Ebben a tekintetben kína számos nemzetközi egyezményt és jegyzőkönyvet írt alá 1979 óta, többek között a veszélyeztett vadállalatok és növények nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményt, a bálnahalászat szabályaira vonatkozó nemzetközi egyezményt. Az 1980-as évek kezdete óta a kínai kormány az irányelvek, politikák, törvények és intézkedések sorozatát dolgozta ki és dolgozott aszerint, hogy biztosítsa, hogy míg a gazdaság fejlődik, a környezet védett marad. 1992 augusztusában az ENSZ környezetvédelmi és fejlesztési konferenciáját követően a kínai kormány tízpontos intézkedést vezetett be azért, hogy megvédje a kínai környezetet miközben az ország sebesen fejlődik, rámutatva arra, hogy kínában szükségszerű az elviselhető fejlődés útját járnia.
Az elmúlt tíz évben Kína aktívan részt vett több nemzetközi akcióban az ózon védelmével kapcsolatban. 1986-ban és 1987-ben országunk képviselőket küldött az ózon védelmével foglalkozó munkaülésre és aláírta az itt létrejött egyezményt. 1989-ben Kína elsőként javasolta az ózonvédelmi alap létrehozását.