A digitális gazdaság kulcsfontosságú hajtóereje lett Kína gazdaságának

Nie Mingxue futár szolgáltatással foglalkozik a guizhou tartományi Guiyang városban, Kína nyugati részén. Az internet segítségével háztól házig futárszolgálatot végez a városon belül, és körülbelül 10 ezer jüant keres havonta. Kína több mint 200 városában az ilyen futárok száma már a 900 ezret is meghaladta, közülük majdnem egy harmaduk szegény területről érkezett.

Ez pedig csak egy kis szelete Kína digitális gazdaságának. Az elmúlt több mint tíz évben folyamatosan bővül Kína digitális gazdasága, amely egyre több munkahelyet teremt. A kínai hatóságok által nemrégiben kiadott 9 újonnan született foglalkozás közül 4 szorosan kapcsolódik a digitális gazdasághoz.

A Kínai Információs és Kommunikációs kutatóintézet által kiadott legújabb, a „Kína digitális gazdasága fejlődésének fehér könyve” szerint 2019-ben Kína digitális gazdaságának hozzáadott érdeke 35,800 milliárd jüant ért el, és a digitális gazdaság 36,2 százalékos szeletet hasít ki Kína GDP-jéből. 2019-ben a digitális gazdaság 67,7 százalékát teszi ki a hozzájárulási rátának a GDP növekedésére, és kulcsfontosságú hajtóereje lett Kína gazdasági növekedésének.

A digitális gazdaság minden területén a szolgáltatóipar vezető szerepet játszik, különösen az e-kereskedelemben és a közös gazdaságban. 2019-ben a kínai áruk online értékesítése 85,00 milliárd jüan volt, amely 19,5 százalékos növekedést mutat tavalyhoz képest, és 20,5 százalékát teszi ki az egész társadalmi értékesítésnek.

Most a digitális gazdaság egyre jobban egyesül a reálgazdasággal, sőt átalakítja a kínai gazdaság minden területét is.

A digitális gazdaság tartós erősödésének első oka az, hogy a kínai piac óriási és rengeteg potenciált rejt. 2020. márciusáig 904 millióan használtak internetet Kínában, közülük a fiatalok száma jelentős, amely hozzájárult a digitális üzlet gyors alkalmazásához. Kína rengeteg internetes felhasználója ösztönözi azt is, hogy mind a kínai és a külföldi vállalatok mindig újabb és újabb technológiát és új terméket alkalmaznak Kínában. Például a „közbringa”, élő értékesítés, robotpilóta… Kína óriási vizsgálatterepe is lett a digitális gazdaságnak.

Tehát mind ezek mögött az 5G, a big data, a felhőalapú számítástechnika, blockchain területét beleértve a digitális ipar jó alapot épített a digitális gazdaság növekedésére. 2019-ben a kínai digitális iparosítás hozzáadott érteke 7,100 milliárd jüant ért el, és a Kínai Információs és Kommunikációs kutatóintézet által kiadott fehér könyv azt is jelzi előre, hogy 2020-2025 között a 5G technika 15,200 milliárd jüant adhat hozzá a kínai digitális gazdasághoz.

Egy időben a kínai kormány egyes intézkedést is indított az innovációra és fejlesztésre. Most egy „új infrastruktúra” projektet már el is indította Kína, amely az ország legfőbb csúcstechnológiai vállalatait vonzza.

Ezért előre látható, hogy a járvány utáni időszakokban a digitális gazdaság továbbra is fontos hajtóereje lesz Kína gazdasági fejlesztésének. A kínai digitális gazdaság fejlesztési története talán példaként is szolgálhat azon országok számára, amelyeket súlyosan érint a járvány gazdasági hatása.