Így segíti az európai gazdasági fellendülést a járvány után megerősödött Kína – megnyílt a 3. Kínai Nemzetközi Import Expo

A járvány év elejei első szakaszából még alig állt talpra a világ gazdasága, a második hullám ismét térdre kényszeríti az európai gazdasági nagyhatalmakat is. A tagállamok járvány alatti elsődleges és legfontosabb feladata az egészségügyi rendszerek kapacitásának növelése volt, ehhez kapcsolódóan számtalan költségvetési, likviditási és szakpolitikai intézkedést hoztak. Ezek az intézkedések kiterjedtek olyan területekre, magánszemélyekre vagy gazdasági ágazatokra, amiket a válság különösen súlyosan érintett.

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Bolyai Intézetének Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Elemző Munkacsoportjának vezetője, Röst Gergely szerint „korántsem olyan egyértelmű a kapcsolat a gazdasági teljesítmény és a járványügyi intézkedések között, mint azt sokan láttatni szeretnék."

Ezt megcáfolni látszik az a kutatás, melyet 2020 áprilisában készített az Eurofund és az Eurostat „Élet, munka és COVID-19” címmel. A kutatásban megkérdezettek sötétebben látják saját helyzetüket: 28%-uk mondta azt, hogy ideiglenesen vagy véglegesen elveszítette az állását, csaknem 40%-uk anyagi helyzete rosszabb, mint a járvány előtt, 50%-uk munkaideje csökkent. A kutatásból az is kiderül, hogy az európai háztartások közel 50%-a küzd megélhetési gondokkal, a fiatalok munkanélkülisége pedig hatszorosra nőtt az általános munkanélküliséghez képest.

A legfrissebb adatok szerint Európában a koronavírussal fertőzöttek száma meghaladta a 11 milliót. Újra visszatértek a szigorítások, részlegesen vagy teljesen lezárták az országhatárokat, kijárási korlátozást vezettek be. Ezek az intézkedések ismét visszavetik pl. a szolgáltatások, a vendéglátás-turizmus lehetőségeit, és adott helyzetben a lakossági megtakarítási hajlandóság is csökkenhet. Sokaknak kell hozzányúlnia a tartalékokhoz, aki viszont megteheti, a járvány okozta létbizonytalanság miatt óvatosabban, megfontoltan költekezik.

A világ második legnagyobb gazdasága, az 1,4 哦milliárd lakosú Kína, a világ legpotenciálisabb piaca azonban már határozottan összeszedte magát a járvány után. A GDP-adatok alapján mára Kína vált a globális gazdaság húzóerejévé, amit a számok is remekül mutatnak. A harmadik negyedévben az ország gazdasága 4,9 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest, és az elkövetkezendő 10 évben több mint 22 ezer milliárd dolláros importot tervez.

Mi lehet a titok, ami segítette ezt a hatalmas, és gyorsan fejlődő országot a járvány okozta károk enyhítésében? A közgazdászok azzal magyarázzák a fellendülést, hogy Kína rengeteg munkahelyet hoz létre, ami erősíti a fogyasztást. Tény, hogy a kínai kormányzat a 2020-as év első háromnegyed évében jelentős adó- és járulékcsökkentést alkalmazott, hogy segítse a gazdaság helyreállását. Olyan segítő intézkedéseket is bevezettek, amelyek lehetővé teszik a bajba jutott vállalkozásoknak, hogy későbbre halasszák adó- és járuléktartozásaik törlesztését. A járvány által különösen hátrányosan érintett szektorokban - pl. turizmus vagy vendéglátás – működő vállalkozások az eddigi öt év helyett nyolc évre halaszthatják nettó működési veszteségeik elszámolását.

A kivitellel foglalkozó kínai vállalatok komoly bizonytalansággal számoltak a külpiacokat sújtó újabb járványhullámok miatt, ezért ezeket a cégeket a belföldi piacra való átállásban segítette a kormányzat. Még a májusi parlamenti időszak alatt Xi Jinping kínai elnök jelentette be az ún. kettős keringési stratégiát, amely a gazdaság fellendítésének érdekében nagyobb hangsúlyt ad a belföldi fogyasztás élénkítésének, ugyanakkor fenntartja a külkereskedelmet és a külföldi befektetéseket is.

A Világbank előrejelzése szerint a kínai gazdaság az idén 2 százalékos növekedést érhet el, míg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint Kína a G20-as országcsoport egyetlen, gazdasági növekedést elérő országa lehet 2020-ban. Az IMF októberben 1,9 százalékra növelte kínai GDP-növekedési előrejelzését, 2021-re pedig 8,2 százalékos bővülést valószínűsít.

Kína azonban nem feledkezik meg arról, hogy az ország sikeres működésével és gazdasági stabilitásával kisegítse a nemzetközi társadalmakat. Az ország a win-win helyzetre törekszik, nyitott és együttműködő, a kölcsönös előnyszerzés érdekében saját piacát szívesen megosztja a világ minden országával.

Erre az egyik legjobb alkalom a 3. Kínai Nemzetközi Import Expo (CIIE), melyet 2020. november 5-10-e között rendeznek meg Sanghajban, a Nemzeti Kiállítási és Kongresszusi Központban (NECC). Időzzünk el egy kicsit a Központ épületénél, melyet 2019-ben beválasztottak Sanghaj új tíz szimbolikus épületei közé. A négylevelű lóherét formázó NECC a világ legnagyobb egytömbös épület- és kiállítási komplexuma, melynek teljes területe közel 1,5 millió m², amiből 500.000 m² -en várják a kiállítókat.

Elképesztő méretek ezek európai szemmel, ugyanakkor hatalmas lehetőségeket is nyújt a harmadik alkalommal megrendezésre kerülő Expo, melynek Magyarország 2018-ban a díszvendége volt.

Az idei évben különösen fontos esemény a CIIE, amit a járványhelyzetre tekintettel maximális biztonsági intézkedések megtételével rendeznek meg, rendkívüli érdeklődés mellett. Az Expo előkészületei zökkenőmentesen zajlottak, és a jelentkezők száma alapján úgy tűnik, sokan élnek a kínálkozó gazdasági lehetőségekkel. Információk szerint a 3. Expon részt vevő top500-as vállalatok száma meghaladja a tavalyit (idén 50 ilyen vállalat vesz részt a kiállításon), így a világ országaiból összesen közel 2600 vállalat érkezik Sanghajba. Az idei CIIE-re több mint 400 ezer ember regisztrált látogatóként. Szigorú, többlépcsős egészségügyi ellenőrzés után engedik majd be a kiállítócsarnokokba a látogatókat és a kiállítókat is, a 14 napos karantén letelte után.

A 3.CIIE 6 kiállításterületre oszlik: szolgáltatáskereskedelem; személyautók; fogyasztási cikkek; technikai eszközök; orvosi felszerelések, egészségügy és gyógyszerek és élelmiszeripari- és mezőgazdasági termékek. A látogatókat idén négy, speciális zóna is várja, mely zónákat az ipari fejlődés trendjei alapján állapították meg: közegészségügyi és járványmegelőzési zóna, hatékony energiagazdálkodási és környezetvédelmi zóna, okosutazási zóna ill. egy sport zóna.

Kikkel érkeznek Európából az Expora? Bizalmat szavazott a 3. CIIE-nek például a L’Oreal, a Wolkswagen, a Siemens, a Carl Zeiss AG, de jelezte érkezését 30 lengyel cég és a svájci Richemont vállalat is, melynek luxustermékei (Cartier, Montblanc stb.) igen népszerűek a kínai fogyasztók körében. Nagy-Britannia 300m2-es standján főleg élelmiszergyártó és innovációs technológiával foglalkozó cégek állítanak ki, és megjelenik a kiállításon 25 új termékkel a Nestlé is.

Azok az uniós cégek, akik már részt vettek a CIIE-n úgy nyilatkoztak, hogy az Expo után növelni tudták kereskedelmi forgalmukat és együttműködési megállapodásaikat. Sok vállalat az online részvétel mellett döntött, róluk az Expo honlapján talál bemutatkozó anyagot az érdeklődő partner.

A világ minden tájáról érkező gazdasági szakértők, kereskedelmi kamarák és vállalatok vezetői egyetértenek abban, hogy Kína a 3. Kínai Nemzetközi Import Expo megrendezésével kinyilvánította egyértelmű elkötelezettségét a globális gazdasági helyzet javítása iránt.

Kína megtette, amit ebben a helyzetben megtehetett. Lehetőséget és teret adott a világ országainak és az Európai Uniónak arra, hogy a COVID-19 járvány idején is személyes kapcsolatokat építsen, vállalkozásokat fejlesszen, kiaknázza az Expo adta lehetőségeket. A sikeres gazdasági fellendülés innentől már a kiállító cégeken és a látogatókon múlik.

Pónyai Réka